Madagaszkár Afrika keleti partjaihoz közel található, i. e. 200 és 500 között népesült be a Borneó szigetéről érkezett malájokkal, később pedig mozambiki bantukkal. A 7. században muszlim kereskedők telepedtek le, később nagy törzsfőnökségek uralták a szigetet.
A 16. században portugálok kereskedtek, a század végén pedig a franciák kereskedelmi állomásokat nyitottak a keleti parton. 1774-ben kikötött partjainál egy magyar nemes, Benyovszky Móric is. A híres utazó, emlékíró és katona célja az volt, hogy a francia király megbízásából telepet létesítsen ezen az indiai-óceáni szigeten. Két évvel később a bennszülöttek „királyukká” választották Benyovszkyt, aki
Louisbourg néven települést is alapított.
1824-ig Madagaszkár a kalózok vadászterülete volt, sok európai tengerész szenvedett hajótörést a sziget partjainál. A 19. században Franciaország gyarmatosította. Majd a brit befolyás idején a Merina-udvar áttért a keresztény hitre. 1883-ban a franciák megtámadták Madagaszkárt, melynek végén Antsiranana várost és az északi partot Franciaországhoz csatolták. 1896-ban a Merina Monarchia véget ért, a királyi családot Algériába száműzték.