A közösségi média különböző felületeinek köszönhetően divatossá vált ugyan a diétázás mint az egészséges életmód alapillére, ám a specifikus diéták ennél jóval több mindent szolgálnak, például ételérzékenység, valamint -allergia szigorú étrenddel való kezelését.
Az ételnek a szervezetre gyakorolt negatív reakcióját fontos két alapjaiban különböző csoportra bontani. Egyrészről az ételallergia az immunrendszert érintő válaszreakció, míg az ételérzékenység vagy más néven ételintolerancia az emésztőrendszer étel felé irányuló intoleráns megnyilvánulása. Számos allergént tartalmazó alapanyag van, a két leggyakoribb, amivel találkozhatunk, a glutén és a tej. Fontos megemlíteni, hogy a glutén esetében a gluténérzékenység, más néven lisztérzékenység kifejezés nem intoleranciára utal, hanem cöliákiára, amely autoimmun eredetű reakció. Másrészről, beszélhetünk nem cöliákiás gluténérzékenységről (NCGS) is, amely a gluténnal szembeni intoleráns állapot, ez a 18 év fölötti korosztály 6-10 százalékát – százezres nagyságrendű embert – érinti, ez több, mint a cöliákiával érintettek száma. Felbukkanása az 1980-as évekre tehető, az élelmiszer-feldolgozás nagy valószínűséggel játszott jelentős szerepet a jelenség kialakulásában.
A manapság fogyasztott élelmiszerekben fellelhető glutén már nem az, mint több ezer évvel ezelőtt, amikor is az emberiség elkezdett gabonát termeszteni a Közel-Keleten. Továbbá, a gabonák keresztezéséből különböző fajtákat hoztak létre, ami a glutén megnövekedett koncentrációját eredményezte. Ahogy a földművelés fejlődött technológiailag, úgy a gabonatermesztés tudományos megközelítése is kiszélesedett. Ez magával vonta a gabonafélék laboratóriumi körülmények közötti genetikai modifikálását is.
2023.03.31. (XXVII/13)
