„Progresszív” lázadás Seattle-ben(Fotó: Shutterstock/Puzzlepix)
Seattle-ben hagyománya van a szeparatista mozgalmaknak. 1996-ban például a nyugati külváros 75 ezer, főként a középosztály középső és felső rétegéhez tartozó lakosa érezte úgy, hogy nem részesülnek igazságosan a városi szolgáltatásokból, ezért kiválnak, és létrehoznak egy kisebb, jobban irányítható települést. Ezen kívül az 1970-es évek óta sokszor felmerült Cascadia Köztársaság kikiáltásának a gondolata is, amely több északi államot csatolna el Amerikától.
A George Floyd halálát ürügyként használó zavargások és az ultraprogresszív városvezetés együttállása kellett ahhoz, hogy a seattle-i politikai szecesszionizmus végre saját földterületet mondhasson a magáénak: június elején Black Lives Matter- és Antifa-aktivisták elfoglalták a Capitol Hill melletti belvárosi részt, ahol „zsarumentes” autonóm zónát alakítottak ki.
Ahogy más nagyvárosok, néhány hete Seattle is hadszíntérré változott. A rendőrök kilátástalan harcot vívtak Black Lives Matter-szimpatizánsokkal, az Antifa feketeruhásaival és a szélsőbalos John Brown Gun Club tagjaival, végül a polgármester utasítására – a „bizalom jeleként és a deeszkaláció reményében” – visszavonultak, és kiürítették a rendőrség épületét. Az üvegek, téglák, kövek, összetákolt robbanószerkezetek ellen védekezésként használt torlaszaikból az aktivisták határjelzőket rögtönöztek, és hat háztömbnyi területen kikiáltották a Capitol Hill-i Autonóm Zónát (CHAZ). (Az „enklávé” később több nevet is kapott, például Capitol Hill Elfoglalt Projekt, azaz CHOP, vagy Capitol Hill-i Népköztársaság.) A barikádokra az egyértelműség kedvéért azt is felfestették, hogy „Innentől nem az Egyesült Államok területe”.
2020.07.03. (XXIV/27)
