Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Kongresszus jogalkotói szerepét elbitorolva úgy „oldotta meg” az LMBT közösség és más csoportok érdekeinek ütközését, hogy az utóbbiakat egyszerűen negligálta.
A testület a Bostock kontra Clayton County ügyben 6:3 arányban úgy határozott, hogy az 1964-es polgárjogi törvény VII. cikkelyének hátrányos munkahelyi megkülönböztetésre vonatkozó tiltása a szexuális orientációra és a genderidentitásra is kiterjed, amikor a „(biológiai) nem” kifejezést használja. A többségi érvelést a Trump elnök által jelölt Neil Gorsuch fogalmazta meg. Ez különösen sokkolóan hatott azok szemében, akik az originalizmus megtestesítőjének tartott Antonin Scalia utódjának várt új konzervatív bírótól (és az utána érkezett Brett Kavanaugh-tól) azt remélték, a testület megszűnik liberális politikai célok eszközeként működni. (Az originalizmus lényege, hogy a jogi szöveget a törvényhozók alkotáskori felfogását tükröző bizonyítékok alapján kell értelmezni.)
A Bostock kontra Clayton County valójában három hasonló ügy egyike, amiket egyszerre vizsgált a Legfelsőbb Bíróság. Mindhárom esetben egy-egy hosszabb ideje foglalkoztatott alkalmazottat bocsátott el a munkaadó homoszexuális, illetve transznemű mivoltuk miatt. sérelmük orvoslására az 1964-es polgárjogi törvény VII. cikkelyéhez folyamodtak, mely jogtalannak nyilvánítja, ha „egy munkáltató fajra, bőrszínre, vallásra, nemre, vagy nemzeti hovatartozásra való tekintettel nem alkalmaz, elbocsát, vagy más módon diszkriminál egy személyt”.
2020.06.26. (XXIV/26)
