A z amerikai választópolgárok, azaz több mint 230 millió ember 3 fontos területen fog szavazni: Egyrészt most döntenek a Kongresszus egyik kamarájának, a Képviselőháznak az összes (vagyis 435) mandátumáról. A kétévente választott testületben az államok lakosságuk aránya szerint küldenek delegáltakat (megyénként egyet).
Másrészt bizonyos szenátusi mandátumokról is szavazni fognak.
A Kongresszus másik kamarája, a Szenátus, amelybe minden állam 2-2 szenátort delegál. A hat évre választott szenátorokat 3 osztályba sorolja az alkotmány, így rotációban kétévente választások vannak a szenátusi helyek harmadáért. Idén az ún. 2. osztályba tartozó szenátorokat, összesen 33 mandátumot választanak (illetve további 2 mandátumot üresedés miatt).
A kongresszusi választások tétje nagy: a Képviselőházban jelenleg demokrata többség van, a Szenátusban viszont a republikánusok dominálnak – ez utóbbi testület hagyja jóvá többek között az elnök jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság testületébe is. Amy Coney Barrett e heti jóváhagyására biztosan nem került volna sor egy demokrata többségű Szenátusban. Ha mindkét házban demokrata többség lenne, az jelentősen akadályozná egy republikánus elnök törvényhozó munkáját, és fordítva.