A bizottsági elnök Európa koronavírus-járvány utáni újraindítással kapcsolatos politikai prioritásait ismertette programadó felszólalásában, ami azonban kemény ellenszélbe ütközött, annak megvalósíthatósága kapcsán pedig szakértők szerint kétségek merülnek fel.
„Itt az idő kihasználni ezt a lendületet” – szólította fel az Európai Parlament tagjait Ursula von der Leyen. Az olyan kivételes idők, mint a világjárvány, kivételes beszédeket követelnek meg, gondolhatta az elnök asszony, aki helyenként tartalmi hiányosságokkal küzdő előadásában a közönséget egyszerre kívánta megróni, figyelmeztetni és cselekvésre buzdítani.
Von der Leyen elsőként azt a célt tűzte ki, hogy Európát a világ első „klímasemleges” kontinensévé teszi. Beszédében világosan megfogalmazta, hogy a tagállamoknak nyújtott 750 milliárd eurós segély egyharmadát klímavédelmi beruházásokra fordítaná, az EU károsanyag-kibocsátásának az 1990-es adatokhoz képest kitűzött 40 százalékos csökkentését pedig 2030-ra 55 százalékra módosítaná – mindezt a Merkel-féle „Wir schaffen das”, avagy a gazdaságunk és az iparunk „meg tudja csinálni” felhívással.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »