Nem számít új keletű eseménynek, hogy izraeli érdekeltségű hajót támadás ér útja során. Februártól kezdve rendszeresen előfordultak olyan esetek, hogy kereskedelmi hajók, amelyek valamilyen módon izraeli kötődésűek, incidensekbe kerültek. A támadásokért általában Iránt tették felelőssé, de ezek egyike sem követelt halálos áldozatot. A július 30-i támadás azonban új szintet jelent, mert egy brit és egy román állampolgárságú személy életét vesztette az incidensben.
A másik mérföldkő, hogy drónt vetettek be hajók ellen, amely egyértelműen arra utal, hogy állami „megrendelő” áll a támadás mögött. A kalózok és a hozzájuk hasonló csoportok ugyanis nem rendelkeznek olyan fejlett dróntechnológiával, amellyel hajókat lehetne célba venni és embereket lehetne ölni.
A múltban a hajók leginkább aknavetők, rakéták célkeresztjébe kerülhettek, vagy kalóztámadásoknak voltak kitéve. A gyanú szerint Irán is részt vett ilyen jellegű akciókban: Teherán számlájára írják például azokat a 2019. májusi és júniusi támadásokat az Ománi-öbölben, amelyek során aknavetőket használtak. Rakétákat pedig a jemeni polgárháborúban harcoló húszik, a libanoni Hezbollah és az Iszlám Állam terroristái is bevetettek hajók ellen.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »