Burma 1964–1988 között a világ egyik legszegényebb országává vált, a hírhedt Ne Win tábornok által vezetett (akkortájt az egyetlen legális politikai pártnak számító) Burmai Szocialista Program Párt (BSPP) „kiemelkedő tevékenysége” következtében. 1988 óta a délkelet-ázsiai ország szövetségi parlamentáris köztársaság, ám a buddhizmus és az ultranacionalista törekvések szintézise továbbra is viszontagságossá teszi a mianmari demokrácia helyzetét.
A 75 éves Aun Szan Szu Kji, a ‘80-as évek óta jelentős részt vállal országa erőszakmentes demokratizálódásában. A passzív rezisztencia fontosságát valló emberi jogi aktivista és író közéleti pályájának elindulásában nagy szerepet játszottak olyan erőszakmentes polgárjogi harcosok civil tevékenységei, mint az afroamerikai polgárjogi mozgalom kiemelkedő alakjának számító Martin Luther King vagy Mahátma Gandhi, a ‘30-as, ‘40-es évek indiai függetlenségi mozgalmának vezéralakja.
Szu Kji politikai aktivitása családi szinten nem tekinthető egyedülállónak. Édesapja, a függetlenségi hősként tisztelt Ang Szán Burma Angliától való elszakadásának előharcosaként 1947-ben egy kabinetülésen merénylet áldozata lett. Édesanyja, Daw Khin Csí méltán híres burmai szociálpolitikus volt, aki 1960-tól országát nagykövetként képviselte Indiában. Itt nőtt fel Szu Kji is, aki később az Oxfordi Egyetemen diplomázott.
2021.02.19. (XXV/7)
