Idén februárban, a választási kampány finisében a Jamina párt (a név magyarul annyit tesz: „Jobbra”) vezetője, Naftali Bennett a következő nyilvános ígéretet tette: „Az alábbi alapelveket szeretném leszögezni a következő kormánnyal kapcsolatban: 1. (Jair) Lapid nem lesz miniszterelnök. Én a jobboldalon állok, a választók többségével együtt. 2. A következő kormány jobboldali kormány lesz. 3. Olyan kormányt állítunk fel, amely törődik az emberekkel.”

Nem volt Izraelben – de a demokratikus államok történetében is alig – olyan miniszterelnök-jelölt, aki három hónap lefogása alatt az általa legfontosabbnak nevezett összes alapelvét feladta volna. Naftali Bennett azonban ezt tette: elfogadta az izraeli baloldali ellenzék, a választásokon második helyen végzett Jes Atid („Van jövő”) párt vezetőjének, Jair Lapidnak a koalíciós ajánlatát, hogy legyen az új, rotációs alapon felálló kormányban miniszterelnök, a ciklus első két évében (2023 közepétől Lapid venné át a helyét, aki addig külügyminiszterként és alternatív miniszterelnökként szolgálna). 

Bennett tehát belement abba, hogy a segítségével Lapid miniszterelnök lehessen (a ciklus második felében) és megalakuljon egy többségében baloldali pártokból álló kormány, amelyben a jobboldali pártok csak a fügefalevél szerepét töltenék be. Bennett harmadik ígérete sem teljesülne ebben az esetben, mert ezt a kormányt saját pártjának szavazói elsöprő többségben elutasítják, így azt aligha lehet állítani, hogy a Lapid–Bennett-kormány lenne az, amely „törődik az emberekkel”.

Egy érthetetlen fordulat

A Hetek megkérdezte Ari Abramowitz rabbit, az izraeli telepesmozgalom egyik vezetőjét, aki korábban Naftali Bennett pártjának – amely akkor még a Habajit Hajehudi („Zsidó Otthon”) nevet viselte – a képviselőjelöltje volt. Abramowitz is megdöbbenve áll a politikus döntése előtt, hiszen Bennett nemcsak jobboldali politikusként tüntette fel magát, hanem éveken át a júdeai és szamariai telepeseket képviselő tanács vezetője is volt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

Tábornokok puccskísérlete Izraelben

A gyorsan romló izraeli járványügyi helyzetben az ország újabb, talán az eddiginél is mélyebb politikai válságba sodródott, miután Benny Gantz és partnerei – három volt vezérkari főnök – elutasították Netanjahu miniszterelnök javaslatát, hogy csatlakozzanak a széles körű nemzeti szükségkormány megalakításához, és inkább a terrorizmust is támogató arab képviselőkből álló pártszövetséghez fordultak segítségért.

Morvay Péter / Külföld

hetilap

Két év, négy választás: Netanjahut most belülről is próbálják megfúrni

Hat hét, és Izrael újra választ. Közben újraindult Benjamin Netanjahu korrupciós pere is, ami, ha nem sikerül a halasztás, meghatározó kampánytéma lesz. Bibi legesélyesebb kihívói viszont ezúttal vele egy oldalról jönnek, és le is győzhetik. A külső nyomás is egyre erősebb, így nagy szükség volna az egységre a kormányban. Körkép.

Rimaszombati Andrea / Külföld

hetilap

„Minél eredményesebb Netanjahu, annál inkább gyűlölik” –interjú a Likud külügyi igazgatójával

Izrael választópolgárai ismét az urnákhoz járulnak a jövő héten. A politikai csatározások középpontjában a miniszterelnök személye áll. A helyzet megértésében Eli Vered Hazan, a Likud külügyi igazgatója segítette lapunkat.

Surjányi Dávid / Külföld

hetilap

„Szörnykoalíció” Netanjahu ellen

Két éven belül a negyedik választásra kerül sor Izraelben, látszólag ugyanazokkal a szereplőkkel, akikkel az eddigi patthelyzetek egymás után kialakultak. Közelebbről nézve azért árnyaltabb a kép. Az eddigi választások is referendumnak számítottak az utóbbi évtizedek legnépszerűbb és legsikeresebb izraeli miniszterelnökéről, Benjamin Netanjahuról. Most sincs ez másként, kiegészülve azzal, hogy a szavazáson az állampolgárok az elmúlt egy év járványügyi válságkezeléséről is véleményt mondhatnak.

Morvay Péter / Külföld