Ahmadinezsád az iráni rendszer bukásában bízik – ezt meglovagolva szeretne egy új Irán élére kerülni.(Fotó: AP / Vahid Salemi)
Több mint 59 millió szavazásra jogosult iráni állampolgárt várnak a szavazóurnákhoz 2021. június 18-án, országosan 72 ezer helyen tudják majd a voksaikat leadni egy, az előrejelzések szerint nem túl szoros versenyben, amelynek a kimenetele viszont jelentősen befolyásolhatja, nemcsak Irán belpolitikáját, de a regionális folyamatokat is.
Több szempontból is izgalmas időszakot tudhat maga mögött az iráni belpolitika, hiszen az elmúlt időszak a közelgő választásokról szólt, azon belül is az elnökválasztáson indulók névsora tette érdekessé az elmúlt heteket. Idén közel 600 fő adta le jelölési kérelmét, hogy indulni tudjon az elnöki székért folyó versenyben. A regisztrációs folyamat május 15-én zárult, ez azonban még korántsem a végleges névsor. A listán több olyan személy neve szerepelt, akik aktuálisan is befolyásos pozíciókat töltenek be a teheráni vezetésben, ilyen Eszak Dzsahangiri, a jelenlegi iráni alelnök, Ali Laridzsáni egykori házelnök, valamint a sokaknak ismerős Mahmúd Ahmadinezsád, aki két cikluson keresztül volt korábban Irán elnöke.
Az iráni választási rendszer sajátosságából fakadóan azonban a tényleges indulók személyéről az Őrök Tanácsának nevezett testület dönt, ami alapvetően a legfelsőbb vezetés irányelveit kívánja érvényesíteni a döntéshozatali folyamatokban. Magát az intézményt 12 fő alkotja, ebből 6 vallási vezetőt az ajatollah nevez ki, míg 6 világi tagjáról alapvetően a parlament (medzslisz) dönt. A tanács döntése alapján a végleges lista 7 főre csökkent, amelyben olyan indulók maradtak, akik többnyire ugyanazon a platformon (konzervatívok és keményvonalasok) mozognak. Így egy biztos befutó lett csak esélyes, Ebrahim Raiszi a Legfelsőbb Bíróság vezetője, akinek a személye nyugati szempontból már korábban is kérdéseket vetett fel, főként az 1988-as politikai elítéltek kivégzése kapcsán.
2021.06.11. (XXV/23)
