Ugyan bizonyára sokan vannak, akik úgy érzik, a tavalyi év vesztesei közé tartoznak, ám azt valószínűleg kevesen hinnék, hogy Recep Tayyip Erdoğant, Törökország autoriter vezetőjét is hasonló gondolatok gyötörhetik. A koronavírus által megtépázott gazdaság és az újonnan kirobbant korrupciós botrány szertefoszlathatják az államfő 20-as évekre vonatkozó szép kilátásait.
2023-ban lesz ugyanis a Török Köztársaság fennállásának századik évfordulója, Erdoğan pedig tervei szerint jelenlegi posztjából ünnepelte volna a centenáriumot, akkor már mint az új Törökország leghosszabb ideje hivatalban lévő elnöke.
Erdoğan tizennyolc évvel ezelőtt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) színeiben lett miniszterelnök. Az AKP színre lépését a török nép a korrupciótól és a szervezett bűnözéstől való szabadulásként ünnepelte. Az országot ugyanis megrázta az 1996-os úgynevezett Susurluk-botrány, amikor is egyazon autóbalesetben meghalt egy nagy hatalmú rendőrtiszt és egy drogdíler, egyben ultranacionalista bérgyilkos. A tragédia rávilágított arra, hogy Törökországban a hatalom, a szélsőséges nacionalizmus és a szervezett bűnözés egyáltalán nem áll olyan messze egymástól, mint azt egy demokráciában jogosan várni lehetne.