Miközben a világsajtó Izrael „atrocitásaival” foglalkozik, érdemes szót ejtenünk a Hamász rakétaarzenáljáról, amit nemzetközi szinten 30 ezer lövedékre becsülnek. Ennek egy komoly hányada a durván 10 kilométer hatósugarú Kasszám-rakéta. Az ennél nagyobb, közepes hatótávolságú fegyvereket orosz és iráni dizájn szerint rakták össze; ezek már Tel-Aviv környékét is veszélyeztetik. A nagy hatótávolságú lövedékek (például M–75 és J–80 – itt a számok a vélt hatótávolságot jelölik) pedig Jeruzsálemet is elérik. Ezek előállításában Irán bizonyult a legfőbb segítségnek, más fegyverek pedig Izrael által kilőtt, de föl nem robbant lövedékekből származnak. A fegyverekhez szükséges anyagok döntő többsége csempészáru, amelyet még a Gázai övezetet körülvevő (izraeli és egyiptomi) blokádon is át tudtak csempészni. A Hamász nyilatkozata szerint már olyan rakétával is rendelkeznek, amely Izrael bármely sarkát eléri.
Csak a mostani konfliktus első napján 470-et lőttek ki izraeli civil területekre. Összehasonlításképpen a 2012-es összecsapások során 312, a 2014-es gázai háború során pedig 192 a rakéták maximális száma, amit egy nap alatt vetettek be. Ezúttal rakétakészletüknek már legalább tizedét irányították a zsidó területek ellen.
A cél egyértelmű: túl akarják terhelni az eddigi számok ellen szinte 100 százalékos hatékonysággal operáló Vaskupola rakétaelhárító rendszert.