Dzsamál Hasogdzsi, a Washington Post újságírója 2018. október 2-án besétált Szaúd-Arábia isztambuli nagykövetségére, ahonnét már nem jött ki élve. Később a szaúdi kormány egy kirakatperben a merényletet elkövető 15 ember közül ötöt halálra ítéltetett (büntetésüket végül 20 éves börtönbüntetésre enyhítették); három másikat pedig 24 évre börtönbe küldött. A jogvédő szervezetek szerint azonban az igazi tettesek és a gyilkosság mögötti agytröszt, azaz az országot irányító koronaherceg eddig megúszták a felelősségre vonást.
Már akkor is általános vélemény volt a nyugati médiában, hogy az újságíró kivégzését Mohamed bin Szalmán rendelte el, ugyanis a Törökországban élő Hasogdzsi aktívan bírálta a királyi családot, és korábbi bennfentes pozíciójának köszönhetően terhelő információkkal is rendelkezhetett, ami kompromittálhatta volna a szaúdi uralkodó családot.
A Biden-kormányzat február 25-én hozta nyilvánosságra azt a négyoldalas CIA-dokumentumot, amelyben részletesen kifejtik, hogy milyen szerepe és kapcsolata volt a gyilkossággal a (2017 óta az országot irányító) koronaherceg köreihez tartozó személyeknek, akiknek a neve is szerepel a jelentésben. Az irat arra hivatkozik, hogy mivel 2017 óta bin-Szalmán teljhatalmat gyakorol az országban, egészen bizonyos, hogy tudott az akcióról, sőt, az engedélye nélkül vezető szaúdi titkosszolgálati szereplők nem hajtottak volna végre egy ilyen műveletet, amiről egyértelmű, hogy nem spontán történt.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »