Macront annyira elfoglalták a brüsszeli projektek, hogy egyáltalán nem foglalkozott Franciaország ügyeivel. Most már kénytelen lesz.(Fotó: AP / Rafael Yaghobzadeh)
Az egész világ Macronnak drukkolt – és bejött. Az embert a barátjáról ismerjük meg, ezért talán érdemes felsorolni, kikről van szó. Kivel is kezdjük? Olaf Scholz, Németország tavaly megválasztott kancellárja együtt szorított Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel és Antonio Costa portugál miniszterelnökkel, akik a sajtó előtt sem rejtették véka alá, hogy szerintük a franciák választása nemcsak Franciaország, hanem „Európában mindannyiunk számára” rendkívül fontos. Ezt a véleményt osztotta Dobrev Klára is, aki egy kampányvideóra is kapható volt Macron mellett; Facebook-oldalára kitett posztjában kifejti: „…nekünk, európai magyaroknak az az érdekünk, hogy a következő években is egy olyan elnöke legyen Franciaországnak, aki elkötelezett a szoros európai együttműködés, a demokratikus értékek védelme mellett.”
A Süddeutsche Zeitung német lap már tavaly decemberben Európa jövőjének alakulását tette függővé a magyar és a francia választások eredményétől. Arra jutottak, hogyha Macron győz, Orbán pedig veszít, akkor „egészen új távlatok nyílhatnak a közös politika terén”. Vagyis: az új német kormány azzal segíti leginkább az európai ügyet, ha egyértelműen kiáll Macron mellett a kampány ideje alatt.
A helyzet felemásan sikerült, mivel Orbán is győzött, azt azonban nem állíthatjuk, hogy az Unió részéről tétlenül várták volna a fejleményeket. Alig több mint egy héttel a választás második fordulója előtt egyszerre jelent meg a hír Macron népszerűségének csökkenéséről, illetve a Marine Le Pen és párttársai, valamint az édesapja, Jean-Marie Le Pen ellen kezdeményezett uniós eljárásról.
2022.04.29. (XXVI/17)
