Tavaly nyártól a korábban megawattóránként Európában 25-30 eurónál feljebb nem szökő földgázár fokozatosan folyamatos növekedésbe kezdett már az ukrajnai háború kitörése előtt is, 80-90 euróra emelkedve az orosz támadásig. Idén februárban ezután újabb meredek áremelkedés következett be a háború kitörése és az arra adott gazdasági szankciók miatt: a gázár megawattóránként 200 euró környékén konszolidálódott, miután márciusban egészen 300 euróig szökött fel. Bár az egyes országok gáz- és energiaellátása hosszabb távú szerződések függvénye, így tízszeres gázáremelkedést sehol sem tapasztaltak, a világpiaci ár mozgása, a késleltetett hatás és mindenféle állami beavatkozás mellett is belátható, hogy a lakosság számára is drasztikus áremelkedést jelent.
A német energiapiacot és egyéb közjószágokat szabályozó szervezet, a Bundesnetzagentur (BNetzA, szó szerint „Szövetségi Hálózati Ügynökség”) előrejelzése szerint a fogyasztók a havi fűtésszámlák megháromszorozódására számíthatnak. A szervezet vezetője, Klaus Müller elmondta, hogy már a háború kitörése előtt kétszeres árral lehetett számolni, és jelenleg bizonyos esetekben hétszeres az áremelkedés. Müller arra kérte a lakosságot, hogy előre takarékoskodjanak. Szövetségi szintű válaszok még nem érkeztek, de több városban korlátozzák a középületek kivilágítását, a feltétlenül szükségesre csökkentik ezek fűtését és melegvíz-használatát, és az egyik legnagyobb, közel félmillió lakást kezelő ingatlankiadó vállalat is bejelentette, hogy 17 °C-ban maximalizálják télen a lakások fűtési hőmérsékletét.
Az energiaválság azonban nem csupán az otthonát fűteni akaró lakosság számára jelent hatalmas kihívást. Miután a német ipar energiafelhasználásának jelentős része földgázalapú, az állami támogatásokkal a lakosságnál jóval kevésbé segített piaci szereplők közül többen már áprilisra felfüggesztették termelésük egy részét vagy egészét. Baden-Württemberg tartományban a Badische Stahlwerke két, évi egymillió tonna betonacél előállítására alkalmas elektromos ívkemencéjéből egyet már az év elején bezárt, ahogy márciusban a bajor Lech Stahlwerke és a hesseni Budenus Edelstahl is felfüggesztette a termelést, a hamburgi ArcelorMittal pedig rövidített munkanapokkal üzemel tovább. A vállalatok mind az energiaárak növekedésével indokolják döntéseiket: ezek mellett az árak mellett nem kifizetődő a további működés. A kijevi GMK Center jelentése szerint az egy évvel korábbihoz képest 6,1 százalékos acélipari szűküléssel szemben a német termelés közel 12 százalékkal csökkent.
2022.08.12. (XXVI/32)
