Talán visszanézve már meglepő lehet, de a Twitter kezdeti éveiben a vállalat vezetői a közösségi hálózatot „a szólásszabadság pártja, a szólásszabadság szárnyaként” emlegették. A 2016-os választások után sokan bizonyítottnak látták, hogy a közösségi hálót orosz trollok használták fel félretájékoztatásra. A moderálásért felelős csapat, saját elmondása szerint a fake news és a félretájékoztatás elleni harc jegyében, ekkor kapcsolt rá igazán a cenzúrára. Polgárjogi csoportok panaszkodtak, hogy nem tesznek eleget; a konzervatívok pedig az egyre növekvő cenzúrát sérelmezték, ahogy egyre több felhasználó és oldal tűnt el a platformról. Ez vezetett el végül a magát „szólásszabadság abszolutistának” tituláló Elon Musk színre lépéséig, aki ígéretet tett arra, hogy megszünteti a politikai alapú moderálást a felületen.
„Az új Twitter-politika a szólásszabadságé, de nem az elérés szabadságáé”
– jelentette ki ugyanakkor, hozzátéve, hogy a negatív és gyűlöletkeltő tweetek kevésbé lesznek láthatóak, és nem fognak pénzt keresni a cégnek.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2022.12.02. (XXVI/48)
