A találkozón Ebrahim Raiszi iráni és Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett, Erdoğan török elnök vett részt. A nemzetközi sajtó és elemzők figyelmét ellenben sokkal inkább az orosz–iráni bilaterális kapcsolatok előtérbe kerülése tette izgalmassá.
Érdemes megjegyezni, hogy az ukrán háború óta a nemzetközi figyelem érthető módon Kelet-Európára koncentrálódott, így a világ többi része majdhogynem perifériára került a főáramú médiában. Mindez alatt jelentős strukturális változások mentek végbe a világon úgy gazdasági, mint energetikai és szövetségi rendszerek szintjén.
Irán szempontjából megnyílt a lehetőség, hogy még intenzívebben tudja építeni regionális nagyhatalmi karakterét. Ebben az ambíciójában tökéletes fedezéket nyújtott az európai konfliktus. Ugyanakkor tapasztalható volt az atomalku megkötése körüli kérdések sora. A jelenleg is érvényben lévő iráni szankciók miatt az országnak komoly problémát jelent a kőolaj világpiaci értékesítése, ami közel 80 százalékát teszi ki az ország bevételeinek. Szintén a kihívások sorát növelte a koronavírus-járvány, illetve az egyre eszkalálódó infláció is.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »