Nehéz sorsuk volt az elmúlt évtizedekben az ukrán elnököknek: talán csak az első államfő, az Ukrajna függetlenségét 1991-ben kikiáltó Leonyid Kravcsuk úszta meg életveszély nélkül hivatali idejét. Utódai már nem voltak ilyen szerencsések. Miután Kravcsuk elveszítette 1994-ben a választást riválisával, Leonyid Kucsmával szemben, a hatalomátadás nem ment zökkenőmentesen. Kucsmát néhány hónappal a megválasztása után bérgyilkosok megpróbálták megölni – állítólag Kravcsuk hallgatólagos jóváhagyásával.
Kucsma kitöltött két ciklust, az őt váltó Viktor Juscsenko már a kampány során is kis híján meghalt, amikor egy, az arcán súlyos nyomokat hagyó, máig rejtélyes fertőzés (valószínűleg mérgezés) érte. Végül a 2004-es narancsos forradalom és egy megismételt választás kellett ahhoz, hogy Juscsenko győzzön. 2010-ben miniszterelnöke, az ikonikus hajfonatot viselő Julia Tyimosenko pályázott a helyre, de az elnöki palota helyett börtönbe került, miután korrupciós vádakkal elítélték. Tyimosenko helyett Viktor Janukovics lett az elnök, aki a 2014-es Majdan téri forradalom után menekült Oroszországba. Az őt követő milliárdos, Petro Porosenko nevéhez fűződik a magyar kisebbséget is sújtó hírhedt állami nyelvtörvény. Porosenko ellen a 2019-es elnökválasztás győztese, Volodimir Zelenszkij indíttatott nyomozást.
A hatóságok titkos megfigyelésekkel, lehallgatásokkal, adóelkerüléssel és pénzmosással vádolták a volt elnököt.