A békére és a háború mihamarabbi lezárására irányuló vágy nem új keletű, már közvetlenül kitörése után elindult egy egész világra kiterjedő demonstrációs hullám, akkor még szinte kizárólag az orosz agressziót elítélve, és az ukránok szuverenitása mellett kiállva. Az európai lakosság és a nyugati világ vezetőinek nagy része is úgy látta, az Ukrajnának folyósított fegyverszállítmányok, segélyek, és az Oroszországot, illetve oroszokat érintő kiterjedt gazdasági szankciók elegendőek lehetnek arra, hogy a konfliktus kívánatos véget érjen. Azonban azóta bebizonyosodott, hogy a háborúba való beavatkozás keserves árral jár: az egekig kilövő infláció, és az energiaárak hatalmas növekedésével járó válság egyre nagyobb kínok elé állítja az európai lakosságot, az elhúzódó konfliktus pedig a béke világnapján hatalmas, atomfenyegetést is magában foglaló orosz mozgósítást vont maga után. Miközben erősödik egy globális konfliktus kitörésének az esélye, az emberek egyre nagyobb számban mondják ki: elég, más megoldást kell találni a helyzetre, és növekvő arányban mutatnak rá a Nyugat és a NATO felelősségére is az ügyben.
Csak szeptemberben számos európai városban tört ki tömegtüntetés az egyre súlyosbodó energiaválság kapcsán. Talán a legfigyelemreméltóbb Európa szívében, a prágai Vencel téren, ahol körülbelül hetvenezer ember nyilvánította ki, hogy Csehországnak semlegesnek kellene maradnia a háborúban, közvetlen szerződéseket kötnie a gázszolgáltatókkal, beleértve az oroszokat is. A demonstrálók kritizálták az Európai Uniót és a NATO-t is, amiért szerintük az ukrán érdekeket a cseheké elé helyezik. A megmozduláson feltűntek olyan szlogenek is, mint: „Az ukránoknak a legjobbat, nekünk meg pulcsikat”, illetve az EU-ellenes Trikolora párt képviselője kijelentette, a kormánypárt lehet, hogy ukrán, lehet hogy brüsszeli, de nem cseh, az biztos. A szervezők kijelentették, ha nem oldódik meg az energiaárak ügye, a gazdaság még ősszel összeomlik. További tüntetéseket is ígértek.
Szeptember elején háborúellenes aktivisták torlaszolták el az egyik német fegyvergyártó cég gyárának bejáratát, hogy így tiltakozzanak az Ukrajnának nyújtott fegyveres támogatás ellen. Bécsben háromezer ember vonult utcára az „öngyilkos szankciók” végét követelve, elítélve a NATO-t a konfliktusban játszott provokatív szerepéért, és Európa romló biztonsági helyzetéért is őket tették felelőssé.
2022.09.23. (XXVI/38)
