hetilap

Júliusban Mario Draghi, Olaszország miniszterelnöke lemondott, melyet a vasárnapi előrehozott választások követtek. Sokak szerint megsértődött, hogy nem támogatták köztársasági elnöki ambícióit. A „Super Mario”-nak is becézett, az Európai Központi Bank és az Olasz Nemzeti Bank korábbi elnöke 2021 februárjában lett miniszterelnök, miután az előző kormány az év elején összeomlott. Akkoriban Dra­ghit úgy ünnepelték, mint az egyetlen politikust, aki megmentheti Olaszországot és a válság utáni gazdasági fellendülés élére állhat.

Egy évvel később a dolgok egészen másképp festenek. Draghi alatt az ukrajnai háború súlyosbodó hatásai miatt súlyosan károsodott olasz gazdaság 1986 óta a legmagasabb inflációs rátát regisztrálja, az energiaszámlák pedig az egekbe szöknek. Nem csoda, hogy Draghi támogatottsága a márciusi 61 százalékról szeptember végére 52 százalékra esett vissza. Ugyanazon hibákat követte el, mint Olaszország legutóbbi két technokrata miniszterelnöke – Carlo Ciampi 1993–94-ben és Mario Monti 2011–13-ban –, nem sikerült konszenzust teremtenie a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok között. Ez ugyanakkor nem meglepő, tekintve, hogy Dra­ghi a politikai vitákat a kormányzás akadályának tekintette, miniszterelnöksége alatt rendeletekkel kormányzott, és alig tette be a lábát az olasz parlamentbe.

A 2018-as választásokon az olaszok hatalmas többséget szavaztak az Öt Csillag Mozgalomnak és a Ligának. Mindkettő populista, euroszkeptikus mozgalom volt. Mégis, alig három évvel később mind az Öt Csillag, mind a Liga az EU-párti technokrata Draghit támogatta, hogy miniszterelnök legyen. Nem meglepő, hogy a választók most tömegesen hagyják el a két pártot, mivel egyikük sem tartotta be ígéretét, hogy szembeszáll az olasz establishmenttel.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek