Törökország alatt három tektonikai lemez, az afrikai, az arábiai és az anatóliai találkozik, s ezek évente néhány centiméteres sebességgel közelednek egymás felé. Az első földrengés a kelet-anatóliai törésvonal mentén történt, mely Törökország keleti részétől déli-középső részig terjed. Epicentruma a délkelet-törökországi Gaziantep városának közelében, 17,9 kilométeres mélységben volt. Egyes szakemberek szerint az erőteljes földmozgás meg is emelte az anatóliai kontinenst tíz méterrel. Ehhez hasonló mértékű földmozgást, melyet Izraelben, Egyiptomban, Görögországban, Libanonban, Irakban és Cipruson is érezni lehetett, 1939 óta nem tapasztaltak az országban. A hajnali után, valamivel dél előtt egy második nagy, 7,5-es erősségű földrengés is megrázta Törökországot, ezúttal az ország középső részét, melyet számos további, erőteljes rengés követett. Szakértők szerint akár két-három évig is tarthatnak az utórengések, és nem zárható ki, hogy ezek meghaladják a 6-os erősséget. Szíriában Aleppo, Hama, Latakia és Tartusz vidékét sújtotta a természeti katasztrófa.
Épületek, utak omlottak össze, de súlyos károk keletkeztek az ország energetikai infrastruktúrájában is, beleértve a rengés epicentrumának közelében húzódó gázvezetékeket. A török állami Botas kőolaj- és gázvállalat tájékoztatása alapján Gaziantep, Hatay és Kahramanmaraş török tartományokban egyelőre szünetel a gázellátás.
A földrengés áldozatainak száma szerda délig átlépte a 11 ezret, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársa szerint félő, hogy 20 ezernél is több lehet, mivel a tapasztalatok szerint az ilyen erősségű rengések után a halottak száma az első napok adatainak nyolcszorosára is ugorhat. Legutóbb 1939-ben sújtotta az országot 7,8-as erősségű földrengés, ami akkor több mint 30 ezer áldozatot követelt.
2023.02.10. (XXVII/6)
