A Capitolium elleni 2021-es támadás körülményeit vizsgáló képviselőházi testület, a „Január 6. Bizottság” régóta halogatott jelentését végül december 22-én éjszaka tette közzé, amikor a legtöbb amerikai már inkább a karácsonyra, semmint a politikára koncentrált. A 18 hónapig tartó vizsgálódás végterméke kellően ellentmondásos ahhoz, hogy valóban jobbnak tűnhetett a hétvége előtti hírdömpingben tálalni.
A lényeget már úgyis kiemelték a hét elején: a hét demokrata és két republikánus tagból álló bizottság javasolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium bűnvádi eljárást indítson Donald Trump ellen kormányellenes szervezkedés, lázadás szítása, felbujtás, valamint a kongresszus működésének akadályozása miatt. Amennyiben Merrick Garland igazságügyi miniszter helyt ad a kérésnek, és az esetleges vizsgálat a bűnösség megállapításával zárul, a volt elnök soha többé nem vállalhat hivatalt, sőt akár rács mögé is kerülhet.
A megfogalmazott vádpontok jelzik, hogy a kezdeti narratíva – amely szerint Trump beszéde hergelte fel a tömeget – megváltozott, és most már hónapokon át szövögetett puccskísérlettel vádolják az exelnököt. De hogy valójában mi történhetett, ahhoz mégsem a jelentés tartalma visz közelebb, hanem az, ami kimaradt belőle.
2023.01.06. (XXVII/1)
