Emmanuel Macron francia elnök alig mászott ki a nyugdíjreformokkal kapcsolatos mély politikai válságból tavasszal, kormánya újabb zűrzavarral kell, hogy szembenézzen. Előző politikai ciklusa sem volt eseménymentes, akkor az úgynevezett sárgamellényes-tüntetésekkel, a Covid-19-intézkedések elleni demonstrációkkal és a folyamatos terrorfenyegetéssel kapcsolatban kellett megoldást találnia. Most a bevándorlók gyermekei által lakott külvárosok leszakadása, gettósodása, illetve a rendőri túlkapások feszültsége teremt óriási kihívást: hogyan lehet sikeresen integrálni, miközben a köztársasági intézmények és szabályok tiszteletét is foganatosítják?
A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a „párhuzamos társadalmak” fogalma a 2005-ös zavargások során került be a francia köztudatba. Mivel a rendbontások résztvevői itt különböző etnikai és vallási hátterű második és harmadik generációs bevándorlók voltak, a „párhuzamos társadalom” a banlieu-k (külvárosok) többségi társadalomtól elidegenedett fiataljainak a mikrokozmoszát jelentette.
Mint ismeretes, az elmúlt 18 év legnagyobb zavargáshulláma söpört végig Franciaországon, miután a rendőrök a múlt héten egy felszólításnak nem engedelmeskedő 17 éves, algériai származású futárt, Nahel M.-et közúti ellenőrzés során lelőttek. A francia rendőrtisztek még 2017-ben kaptak jogot arra, hogy számos esetben tüzet nyissanak, többek között abban az esetben is, ha egy sofőr nem engedelmeskedik a megállj parancsnak, és úgy ítélik meg, hogy ezzel életeket sodor veszélybe.
2023.07.07. (XXVII/27)
