Az Egyesült Államok alkotmánya kimondja, hogy az USA hitelt csak a Kongresszus jóváhagyásával vehet fel. Az alkotmány életbe lépését követő első jelentés szerint az USA teljes hitelállománya 75 millió dollár volt 1791-ben. Ez az összeg azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan emelkedett. Az egyetlen drasztikus kivétel Andrew Jackson elnöksége volt, aki annyira rossz szemmel nézte a bankokat és az általuk kibocsátott papírt (papírpénzt), hogy feloszlatta a Második (Nemzeti) Bankot, és az összes központi adósságot visszafizette 1835-ben. Amerikának azonban továbbra is pénzre volt szüksége, mégpedig rengeteg pénzre. A FED, vagyis a jelenlegi amerikai nemzeti bank megalapítása és tulajdonosai körül máig legendák keringenek.
A régi klasszikus szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Így volt ez már az első világháború idején is. Az USA Kongresszusa, hogy rugalmasabbá és gyorsabbá tegye a háborús költségek finanszírozását, 1917-ben bevezette az adósságplafon intézményét. Ezáltal nem kellett minden egyes felmerülő hiteligényről külön dönteni, hanem a pénzügyminisztérium és a kormány maga rendelkezhetett új adósságról a plafon szintjéig. Az adósságplafont időről időre módosítani kellett. Ez a gyakorlatban szinte mindig emelést jelentett – néhány ritka kivételtől eltekintve, például a 2. világháború után átmenetileg csökkentették, ahogy az óriási hadi kiadások kifutottak. Az adósságplafont bevezetése óta körülbelül már százszor (!) módosították. A plafon rendszeres emelése ugyanakkor egyre inkább politikai csatározások színterévé vált a két nagy párt, a demokraták és a republikánusok között. Egy emlékezetes ilyen eset a demokrata Bill Clinton elnöksége alatt játszódott le 1995-96 fordulóján. Mivel nem sikerült időre megállapodni a republikánusok vezette Kongresszussal, ezért az államcsőd elkerülése érdekében a kormány leállt, vagyis bizonyos feladatait átmenetileg felfüggesztette (például a postai szolgáltatásokat és az oktatást).
A közalkalmazottak jelentős része nem ment munkába, többek között bezártak a nemzeti parkok, és felfüggesztették az útlevelek és vízumok kiadását is. A patthelyzet végül megoldódott, de a közvélemény többsége a republikánusokat okolta a kialakult problémákért. Ez is közrejátszott Clinton elnök sikeres újraválasztásában.