Magyar idő szerint a keddi napon, körülbelül hajnali kettőkor robbanás rázta meg a dél-ukrajnai Nova Kahovka-i gátat, amely egy szakaszon át is szakadt. A gát huszonnyolc eleméből tizennégy megsemmisült, a kontinens egyik legnagyobb mesterséges tározójából kilenc balatonnyi víztömeget szabadítva a dél-ukrajnai Herszon régió hatalmas területére, a Dnyeper alsó szakaszára. A kahovkai létesítmény a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Mintegy 80 település kerülhet víz alá. Emberek ezreit evakuálták a területről.
A herszoni területet népszavazási eredményre hivatkozva Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptember végén Oroszországhoz csatolta. Moszkva innentől kezdve a Dnyeper mindkét partját saját területének tekinti, melynek legnagyobb része az őszi ukrán offenzíva után is az ellenőrzése alatt maradt. A terület, a Krím áram- és vízellátása, illetve a zaporizzsjai atomerőmű biztonságos üzemeltetése szempontjából a Nova Kahovka-i víztározó kiemelt fontossággal bír.
Nem először merül fel a gátak felrobbantásával kapcsolatos aggodalom. Orosz oldalon tavaly májusban tett nyilatkozatok arra utalnak, hogy attól tartottak, hogy az ukránok megpróbálják megsemmisíteni a gátat, ezzel elvágva a Dnyeper nyugati partján lévő alakulataikat az utánpótlástól, valamint megnehezíteni a többségében oroszok lakta dél-ukrajnai területek és a krími lakosság, illetve a régióban állomásozó orosz katonák ellátását. Az ukrán miniszterelnök tavaly októberi nyilatkozatai is arra mutattak, reális lehetőségként tekint a katasztrofális incidensre, melyre kedden sor került. „A gát lerombolása nagyszabású katasztrófához vezetne” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij, hozzátéve: az oroszok belülről akarják felrobbantani a védművet.
2023.06.09. (XXVII/23)
