Miért tartja szükségesnek a Netanjahu-kormány azt, hogy megreformálja a Legfelsőbb Bíróságot?
– Hadd kezdjem a legelején. Mikor Izrael megalakult, jelen volt a szándék arra, hogy alkotmányt is alkossanak az aprócska zsidó nemzetnek, de nem sikerült eljutni idáig. Ehelyett, két évre rá kompromisszumos megoldás született, mely a Harari-döntés néven ismert. Ebben le lett fektetve, hogy egy egész alkotmány megírása helyett részletekben készítik majd azt el, apránként egyezve meg a cikkelyekben, melyből a végén majd összeáll egy egész. Eleinte olyan kérdésekkel kapcsolatosan született megegyezés, hogy Izrael parlamentáris vagy prezidenciális, azaz elnöki rendszeren alapuljon-e, milyen számban határozzuk meg a bírók és a miniszterek számát, stb.
Majd az 1990-es években két további alaptörvény – a foglalkozási szabadságról és az emberi méltóságról, illetve szabadságról – is elfogadásra került, mindkettő viszonylag kevés szavazattal. A törvény szövegében viszont feltüntették, hogy megváltoztatni csak szupertöbbséggel, azaz a 120 fős parlament 61 szavazatával lehet. Másfél évvel később a Legfelsőbb Bíróságnak egy nagyon egyszerű kérdést kellett megválaszolnia: van-e Izraelnek alkotmánya, és ha igen, a Legfelsőbb Bíróság elkaszálhat-e törvényeket. A sokak által alkotmányos forradalomnak tartott Mizrahi-döntés óta a jogi testület az alaptörvények legfőbb státuszának védelme érdekében jogosult elutasítani törvényeket vagy azok rendelkezéseit. Az évek során a Legfelsőbb Bíróság 22 törvényt és számos kormányzati döntést utasított el.
2023.03.03. (XXVII/9)
