Eli Sarabi, Ohad Ben Ami és Or Levi kórosan soványan szabadultak ki a Hamász fogságából.(Fotó: AP / Abdel Kareem Hana)
Az auschwitzi borzalmakról szóló első jelentések között, 1945 februárjának végén volt egy lengyel tiszt, Wacław Lipiński hadnagy beszámolója, aki a Polpress Bulletinben azt írta: „Azok, akik túlélték, nem úgy néznek ki, mint emberi lények, árnyékok csupán.”
Évtizedekkel később ezek a szavak dermesztő visszhangra találnak a három izraeli túsz – Eli Sarabi, Ohad Ben Ami és Or Levi – képében, akiket február 8-án szabadítottak ki a Hamász fogságából. Kórosan lefogyva, sápadtan és láthatóan összetörve, korábbi önmaguk kísérteteként tűntek fel, amikor a gázai Deir al-Balah-ban erőszakkal, kamerák előtt a színpadra vezették őket. Mögöttük egy transzparens volt látható: „Mi vagyunk a Nakba”, a folyamatos pusztítás dermesztő ígérete.
A terroristák arra kényszerítették őket, hogy felszólaljanak Izrael Állam ellen, valamint köszönetet mondjanak az ételért és vízért, amit nyilvánvalóan egészségtelenül keveset kaptak. Erre Donald Trump amerikai elnök is rávilágított, az izraeli orvosok megállapítását visszhangozva holokauszt-túlélőkhöz hasonlítva a kórosan sovány túszokat, akik szerinte úgy néztek ki, mint akik egy hónapja nem ettek. „Nem tudom, meddig tűrjük még ezt” – tette hozzá.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »