Jóllehet utóbbi kérdés a Moszkvával folytatott tárgyalások során a Kijevnek nyújtandó "biztonsági garanciák" középpontjában áll.
A francia elnöki hivatalban sürgősséggel összehívott találkozón Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett részt vesz António Costa, az Európai Tanács elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia miniszterelnöke. A francia diplomácia vezetője, Jean-Noël Barrot előzetesen elmondta, hogy tárgyalások kezdődtek csapatok esetleges bevetéséről, nevezetesen Franciaország, Nagy-Britannia és Lengyelország - Európa "három nagy hadserege" - részéről, hogy szavatolják a jövőbeni tűzszünetet és a "tartós békét" Ukrajnában.
Keir Starmer brit miniszterelnök a megbeszélést követően felszólította az Egyesült Államokat, hogy nyújtson "biztonsági garanciát" Ukrajnában, mert ez "az egyetlen módja" annak, hogy Oroszországot visszatartsák az ország újabb megtámadásától.
"Kész vagyok megfontolni a brit szárazföldi erők bevonását más országoké mellett, ha tartós békemegállapodás születik"
- mondta a találkozót követően a brit kormányfő újságíróknak. "De szükség van az Egyesült Államok támogatására, mert az amerikai biztonsági garancia az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan elrettentsük Oroszországot attól, hogy ismét megtámadja Ukrajnát" - tette hozzá.
A német kancellár ezzel szemben a vitát a csapatok küldéséről "rendkívül helytelennek" és "korainak" minősítette, Donald Tusk pedig egyértelművé tette, hogy Lengyelország nem fog csapatokat telepíteni Ukrajnába.
Keir Starmer bejelentette, hogy a jövő héten Washingtonba utazik, hogy találkozzon Donald Trump elnökkel, és "megvitassa, hogy mit tekintünk a tartós béke kulcsfontosságú elemeinek".
A francia diplomácia azt követően hívta össze a találkozót, hogy a müncheni biztonságpolitikai konferencián az amerikai alelnök, J. D. Vance, Párizs értelmezése szerint, ellenséges beszédet mondott szövetségeseivel szemben, akik attól tartanak, hogy kizárják őket a tárgyalási folyamatból egy olyan kérdésben, amely őket is érinti, s alapvetően kihat a transzatlanti kapcsolatokra is.
"A találkozó valamennyi résztvevője felismerte, hogy a transzatlanti kapcsolat, az észak-atlanti szövetség és az Egyesült Államokkal való barátságunk új szakaszba lépett. Ezt mindannyian látjuk" - mondta hétfő este Donald Tusk újságíróknak. "Egyetértés, egyhangúság volt abban, hogy a védelmi kiadások növelésére, mégpedig egyértelmű növelésére feltétlenül szükség van, és hogy nincs helye ingerültségnek, amikor egy amerikai szövetséges azt mondja, hogy költsünk többet, legyünk erősebbek, legyünk ellenállóbbak" - mondta Tusk.
(MTI / Hetek)