Ez egy PR cikk
Előfordulhat, hogy a fogyókúra sikertelensége miatt önmagunkat hibáztatjuk, holott a folyamatos súlygyarapodás oka valójában valamilyen betegség, például a pajzsmirigy nem megfelelő működése.
A pajzsmirigy egy belső elválasztású mirigy, mely a nyak elülső részén, a légcsőt körülölelve helyezkedik el. A mirigy felelős két hormon, a tiroxin és a trijódtironin termeléséért, melyek egyebek mellett fontos szerepet töltenek be az anyagcsere szabályozásában, a növekedésben és az agyműködésben. Ha a pajzsmirigy nem képes annyi hormont termelni, amennyire a szervezetnek szüksége lenne, akkor annak alulműködéséről, ellenkező esetben pedig a túlműködéséről beszélhetünk.
A betegség diagnosztizálását nehezíti, hogy a pajzsmiriggyel kapcsolatos tünetek igen szerteágazóak lehetnek; a mirigy alulműködésére – a testsúly növekedésén kívül – utalhat a folyamatos fáradékonyság, a lelassult anyagcsere, a beszéd és a gondolkodás megnehezülése vagy éppen a hideg, sápadt bőr. A pajzsmirigy túlműködését éppen ellenkező tünetek – fogyás, gyorsabb emésztés, álmatlanság – jelezhetik.
A menstruációt megelőzően számos nő tapasztal kellemetlen szimptómákat: ide sorolható a hangulatingadozás, az ingerlékenység, a levertség vagy éppen a depresszió. Ez sokszor természetes, ha azonban a megszokott állapothoz képest eltérő jelenségeket észlelünk, az is elképzelhető, hogy ösztrogénszintünk túl magas.
Ezek a hormonok – az ösztron, az ösztradiol és az ösztriol – felelnek a másodlagos női nemi jellegek kialakításáért és a menstruációs ciklus szabályozásáért, a közhiedelemmel ellentétben azonban a férfiak szervezetében is megtalálhatóak: esetükben a herékben, a nőknél pedig elsősorban a petefészekben termelődnek. A túlságosan magas ösztrogénszint a premenstruációs tünetek súlyosbodása mellett erősebb menstruációhoz, vízvisszatartási problémákhoz, miómák kialakulásához vagy akár endometriózishoz is vezethet, ha pedig kezelés nélkül marad, pajzsmirigy alulműködés, súlyos esetben pedig akár szívbetegségek, daganatok is kialakulhatnak.
A probléma elkerülése érdekében érdemes egy kis figyelmet fordítani az étkezésre: kerüljük a nagymértékű cukorfogyasztást valamint mérsékeljük a szénhidrát és a zsír bevitelét. Emellett fontos az is, hogy hagyjunk fel a dohányzással és a mértéktelen koffein- és alkoholfogyasztással. Választhatunk különböző táplálékkiegészítőket, jó megoldás lehet például a maca kapszula fogyasztása, mely a menstruációs fájdalmak csökkentésében is a segítségünkre lesz.
Ha azt tapasztaljuk, hogy napközben, amikor ébren kellene maradnunk, folyamatosan fáradtak vagyunk, éjszaka mégsem tudunk elaludni, a melatonin szintünk csökkenésére gyanakodhatunk. Ezt a hormont az agyban található belső elválasztású mirigy, a tobozmirigy termeli, és nem véletlenül nevezik az alvás-ébrenlétet szabályozó hormonnak: termelődése attól függ, hogy nappal vagy éjszaka van.
Napközben, a világosság hatására kevés termelődik belőle, sötétben azonban nagyobb mennyiségben szabadul fel, ennek következtében elálmosodunk és képesek vagyunk a nyugodt, pihentető alvásra. Ebből következik, hogy a melatonin hiánya alvászavarokhoz vezethet, de a súlyos hiányállapotot számos neurológiai és fejlődési rendellenességgel is kapcsolatba hozták már.
A jó hír az, hogy ez a hormon egyszerűen, mellékhatások és a hozzászokás kockázata nélkül pótolható, ezért a probléma orvosolható. A melatonin bevitele mellett segíthet az is, ha lefekvés előtt már nem használunk okostelefont, tévét vagy számítógépet, hiszen a kék fény hatására a melatonintermelés fokozottabban csökken. Hiányállapot esetében érdemes odafigyelni az étkezésre is: fogyasszunk gyümölcsöket – cseresznyét, banánt, szilvát –, búzacsírát, hajdinát és édesburgonyát. Ha napközben szeretnénk növelni az energiaszintünket, próbálkozzunk a C-vitaminnal vagy a maca kapszulával, mely vitaminokat, kalciumot, magnéziumot és cinket is tartalmaz.
Ha mindegy, mennyi folyadékot fogyasztunk, mégis folyamatosan szomjasak vagyunk, érdemes felkeresnünk a háziorvosunkat, hiszen komoly probléma – inzulinhiány – is állhat a háttérben.
Szervezetünk sejtjeinek legfőbb energiaforrása a glükóz, melynek egy részét a táplálékkal visszük be testünkbe, a többit pedig a máj állítja elő. A glükóz a vérből kerül be a sejtekbe a hasnyálmirigyben termelődő inzulin segítségével. Előfordulhat azonban, hogy a glükóz – vagy szőlőcukor – ahelyett, hogy bejutna a sejtekbe, a véráramban halmozódik fel, mert a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint: ez az 1-es típusú cukorbetegség, melynek jellemző tünete a szomjúságérzés mellett a vizelet mennyiségének növekedése és a hirtelen súlyvesztés.
Amennyiben a sejtek maguk válnak ellenállóvá a glükóz bejutásával szemben, 2-es típusú cukorbetegségről beszélünk, melynek kialakulása sokszor életmódbeli okokra vezethető vissza.
A betegség kezelése alapvetően három lépcsőfokból áll: segíthet a cukorbetegek számára kialakított diéta, a rendszeres fizikai aktivitás, szükség esetén pedig a gyógyszeres vagy inzulinterápia is.
Ha szervezetünkben valamilyen probléma lép fel, azt testünk hamarosan jelezni fogja. Figyeljünk tehát oda minden apró változásra, kellemetlen tünetre: ezek az esetek legnagyobb részében ártalmatlan jelenségek, előfordulhat azonban, hogy komolyabb betegség, hormonális probléma áll a háttérben. Ne hagyjuk ki tehát a rendszeres szűrővizsgálatokat, ezek segítségével ugyanis még időben felfedezhetjük, ha valamilyen komolyabb gond áll tüneteink hátterében.
(Fizetett PR cikk)