Fizessen elő még az áremelés előtt a Hetekre és spóroljon velünk! Részletek a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Az evangéliumi szavazók inaktivitásáról itt olvashat részletesen.
Kamala Harris vihogó, örömködő üstökösként robbant be július végén az elnökválasztási kampányba. Elsöpörte a Trump elleni merénylet utáni nemzeti sokkot, eloszlatta a Biden leszereplése utáni demokrata apátiát, az egyik legsikertelenebb egykori elnökjelöltből, és az egyik leggyengébb alelnökből hirtelen a jövő nagy vezetője, a megújulás hírnöke, korszakalkotó politikus lett, mindezt úgy, hogy ezért szinte semmit nem kellett tennie.
Könnyen lehet azonban, hogy a pszichózisnak előbb lesz vége, mint ahogy november 5-én a szavazók az urnákhoz vonulnának. A Quinnipac legújabb felmérése szerint nem jól alakulnak a dolgok a Harris-kampány számára a verseny szempontjából döntő fontosságú billegő államokban. Míg szeptember 18-án Wisconsin, Michigan és Pennsylvania államokban összesítésben még 5 százalékpontos előnye volt Kamala Harrisnek, mostanra Trump vezet 3 százalékpontos előnnyel.
Csak Wisconsint tekintve, Harris szeptemberi 1 százalékpontos előnye 2 százalékpontos hátránnyá apadt. Michiganben szintén Trump vezet most 50 százalékkal (Harrisnek 47-et mértek). Talán az egyik legfontosabb billegő állam Pennsylvania (akár az egész választás is eldőlhet itt), ahol Trump szeptemberi 6 százalékpontos hátrányából mostanra 3-at lefaragott. A demokraták nem véletlenül hatalmas pénzösszegeket égetnek el itt kampányolásra, ám úgy tűnik, csak részleges sikerrel.
Ugyan ezek az eredmények túlságosan szorosak ahhoz, hogy esélyesként lehessen tekinteni akár Trumpra, akár Harrisre, a hírek érthető módon idegességet váltottak ki demokrata körökben. Könnyen lehet, hogy a felmérések eredményei már a Harris-kampány kimerülését jelzik.
Az államok többségében a választás lefutottnak tűnik, ezért ilyen kiemelt a szerepe az északi (az előzőekben emlegetett Wisconsin, Michigan, Pennsylvania), illetve a déli (Nevada, Arizona, Georgia, Észak-Karolina) billegő államoknak. Előbbieket gyakran nevezik a kék fal vagy a rozsdaövezet részeinek, utóbbiakra pedig a nap övezet elnevezést ragasztotta az amerikai közbeszéd. A Harris-kampány számára különösen nagy probléma, hogy épp ezekben az államokban tapasztalnak visszaesést, mert ahogy egy demokrata tisztviselő fogalmazott, „nagyon szorosnak ígérkezik az összes győzelemhez vezető út”.
A veszélyt veterán demokraták is érzik, csütörtökön Barack Obama Pennsylvaniában kampányolt Harrisnek, és hevesen támadta Trumpot beszédében. „Tisztán látja, mennyire szoros a verseny” – nyilatkozta egy a volt elnökhöz közel álló a sajtónak. A demokratákhoz húzó médiumoknál szintén érződik a hangnemváltozás. A nyári optimizmust kezdi felváltani az aggodalom a CNN-nél is:
„Az egyik forrásunk azt mondta: »Az emberek aggódnak. Tudják, hogy nagyon szoros a verseny a felmérések alapján, és sokunknak felsejlenek 2016 emlékei. Még eleven az emléke annak, mikor félrevezettek bennünket a közvélemény-kutatások«”.
Trump valójában sokkal jobban áll most a felmérésekben, mint 2016-ban. Emellett a republikánus jelöltnek még lehet egy titkos fegyvere is: Harris ugyan 51-47 arányban vezet a magas szavazási hajlandóságúak között, Trump azonban jóval nagyobb előnnyel rendelkezik (52-45) az alacsony vagy közepes szavazási hajlandóságú rétegeknél. Mivel tipikusan inkább a magas hajlandóságú emberek vesznek részt szívesen a közvélemény-kutatásokban, még azt sem lehet kizárni, hogy ténylegesen jóval többen mennek majd el november 5-én Trumpra szavazni, mint ahogy azt a felmérésekből várnánk.
A Harris-kampányban némi zűrzavar is van amiatt, hogy mely szavazórétegeket kellene megszólítani: a saját bázisukra építsenek, vagy megpróbáljanak elhódítani szavazókat Trumptól? Nem segíti a döntésüket, hogy nagyon fragmentált az amerikai társadalom, az egyik rétegnek való kedvezéssel könnyen el lehet veszíteni másokat, emellett a Biden-elnökség kudarcai is elkedvtelenítettek bizonyos demokrataszimpatizáns szavazókat (pl. bármennyire is ellentmondásos az amerikai támogatás Izrael felé, arra bőven elég, hogy az arab és muszlim szavazókban feltámadjon a demokrataellenesség).
Emellett nagy bizonytalansági tényező Harris-szel kapcsolatban, hogy az előválasztási folyamat kikerülésével került a szavazólapokra, igazából nincs még tesztelve, hogy ténylegesen mekkora tömegeket tud majd az urnákhoz vonzani. Úgy készül megmérettetni magát a választáson, hogy kifejezetten az ő személyére csak nagyon kevesen szavaztak eddig. Ez pedig sok kalkulációt, előrejelzést, várakozást átírhat még.
hetilap
