CSAK EGYÜTT TUDJUK FOLYTATNI! Az elmúlt évben a Hetek minden korábbinál élesebben állt ki az igazság mellett: legyen szó a keresztény értékek védelméről, vagy az Izrael melletti kiállásról. Fizessen elő Ön is, hogy jövőre is folytatni tudjuk ezt a munkát: hetek.hu/elofizetes

Az állam legfőbb jogi fóruma helyt adott annak a kezdeményezésnek, amely az amerikai alkotmány 14. kiegészítésére hivatkozva kezdeményezte az előző elnök eltávolítását a republikánus előválasztás indulói közül. A 4 igen és 3 nem szavazattal meghozott határozat végrehajtását felfüggesztették a január 4-i fellebbezési határidő lejártáig, ameddig az érintettek az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé vihetik az ügyet.

Az állam közigazgatásának demokrata vezetője közleményben erősítette meg eltökéltségét, hogy érvényt szerez a bíróság döntésének. Colorado állam legfelsőbb bíróságának mind a 7 tagját demokrata kormányzó nevezte ki.

Donald Trump kampányszóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságánál fellebbeznek és egyúttal visszautasította a határozatot, amelyet teljes mértékben hibásnak és antidemokratikusnak minősített.

Colorado választási hatósága azt közölte, hogy az ügyet január 5-ig le kell zárni, mert akkor véglegesíti az előválasztásokon indulók listáját.

A 14. kiegészítés

A döntés alapjául szolgáló 14. alkotmánykiegészítést a polgárháború után hozták, ami eltiltja a további közhivatal viselésétől azt az alkotmányra esküt tett tisztségviselőt, aki "zendülésben érintett". Az ügyben Donald Trump ellen a 2021. január 6-i eseményeket hozzák fel. Trump tagadja, hogy bármilyen törvénytelenséget követett volna el a Washingtonban tartott tüntetések idején.

Colorado állam legfelsőbb bírósága az ügyben ősszel tartott meghallgatásán is megosztottak voltak a bírói tanács tagjai, többen azon a véleményen voltak, hogy nem a testület feladata annak eldöntése, hogy Donald Trump érintett volt-e zendülésben.

Reagált Szijjártó

Mi történne, ha egy közép-európai országban próbálnák kizárni az elnökválasztás egyik jelöltjét - tette fel a kérdést a magyar külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán az üggyel kapcsolatban.

Szijjártó Péter azt írta: játsszunk el a gondolattal, ha valami hasonló történne egy patrióta kormány által vezetett közép-európai országban, hány perc kellene az Európai Parlamentben a demokrácia halálának kikiáltásához, hány perc múlva adna ki elítélő közleményt az amerikai külügyminisztérium, hány perc múlva fagyasztaná be még inkább az Európai Bizottság az oda nem adott uniós forrásokat, s hány perc kellene ahhoz, hogy a globális liberális médiahálózat minden felületén szerkesztőségi cikkekben hirdessék a jogállamiság megsemmisülését?

"S mi van most? Csend. De nem az advent miatt" - tette hozzá.

(MTI / Hetek)