A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!

A közzétett írásban leszögezik, hogy ezt a tanítás „némely, hittel foglalkozó szakértő, illetve mentálhigiénés szakember a vallási traumák egy fajtájaként tartja számon”.

A CNN két olyan nő történetét mutatja be, akiknek az úgynevezett „elragadtatási szorongással” kellett megküzdeniük.

Az egyikük April Ajoy, aki felidézte, hogy 13 éves tinilányként attól félt, hogy lemarad a végidőkről szóló próféciákban szereplő eseményről, az elragadtatásról.

A CNN úgy írja le ezt az eseményt, hogy ennek során „az igaz keresztények felszállnak a mennybe, míg a hátrahagyottak szenvednek”. Mint írják, „bárhogy is történjék, ez olyasvalami, amitől egyszerre kell félni és örülni; amiért imádkozni kell és amire készen kell állni egy hívő ember életének minden pillanatában."

A másik riportalany, a Georgiában élő Chelsea Wilson a CNN-nek elmondta, hogy egy evangéliumi közösségben nőtt fel, és úgy gondolta, hogy a végidőkről szóló tanítások egy ijesztő, tábortűz körül elmondott történethez hasonlítanak.

A CNN ezután rátér a közösségi médiában felbukkanó „exevangéliumiak” – az elragadtatásba vetett hitüket feladó keresztények – csoportjára, akiknek állítólag „az elragadtatásról szóló erőszakos filmeket” kellett végignézniük, és gyermekkorukat azzal töltötték, hogy

„álomba sírták magukat olyan emberekre és háziállatokra gondolva, akiket hátra hagynak, mikor elérkezik a vég.”

A hívőkre gyakorolt hatások elemzéséhez a CNN Darren Slade-et, a Global Center for Religious Research (vallásokhoz nem kötődő, tudományos társaság és kiadó) elnök-vezérigazgatóját szólaltatta meg.

Slade azt mondta a CNN-nek, hogy az „elragadtatási szorongás” egy valós dolog – egy „krónikus probléma”.

„Ez egy új kutatási terület, de általánosságban véve kutatásunk feltárta, hogy a vallási traumák fokozzák a szorongást, a depressziót, a paranoiát és még néhány OCD-szerű (kényszerbetegségekre emlékeztető – szerk.) viselkedést is: ’Annyiszor el kell mondanom ezt az üdvösségi imát’; ’Ilyen gyakran kell megvallanom a bűneimet’” – fogalmazott.

Viszont Slade szervezetének honlapja elismeri, hogy „a vallási traumák tudományos vizsgálata még gyerekcipőben jár, összehasonlítva más, a mentális egészséggel foglalkozó tanulmányokkal”. „Sajnos ez azt jelenti, hogy nincsenek valós, empirikus adatok, amelyek alátámasztják azt, amit tízezrek körében láttunk és tapasztaltunk: hogy létezik vallási trauma, és hogy sok vallásban jelentkeznek krónikus problémaként” – olvasható a közleményben.

(ChristianPost/Hetek)