„Újra és újra azt láttam a Facebooknál, hogy ellentmondás van a között, ami a köz számára jó, s aközött, ami Facebook számára jó.
A Facebook újból és újból úgy döntött, hogy inkább a saját érdekeit helyezi előtérbe – például több pénzre tegyen szert” – sérelmezte Haugen.
Haugen a 60 minutesnek adott interjújában kifejtette, miért döntött úgy, hogy felszólal a Facebook belső működésének problémáival kapcsolatban. Mint mondta, megijesztette, hogy a vállalati politika a profitot helyezi előtérbe a közbiztonsággal szemben.
„A Facebook jelenlegi formájában szétszakítja társadalmainkat, s etnikai erőszakot szül világszerte”
– tette hozzá.
Az egykori alkalmazott elmondta azt is, hogy még 2019-ben egy toborzás alkalmával került a Facebookhoz, mint termékmenedzser a vállalat polgári integritással foglalkozó csapatába. Korábban egyéként több mint egy évtizedet töltött a techiparban, többek között a Pinterest-nél, valamint a Google-nál.
Elmondta azt is, hogy csakis arra az esetre vállalta a munkát, ha valóban segíteni tud a vállalat hamis információkkal szembeni küzdelemében. Számára ugyanis ez személyes ügy volt: korábban azért ért véget a kapcsolata egyik barátjával, mert belemerültek az online összeesküvésekbe. Ennél konkrétabb információkat nem árult el a történtekről.
Úgy fogalmazott, hogy nem sokkal ezután kezdte úgy érezni, hogy a Facebook egyáltalán nem hajlandó megtenni a szükséges lépéseket ezen problémák felszámolása érdekében.
Annak ellenére, hogy amúgy rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel. Idén májusban hagyta ott a vállalatot.
Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy „senkit sem rossz szándék vezérel a Facebooknál”. Úgy fogalmazott, hogy Mark Zuckerbergnek – a Facebook alapítójának és vezérigazgatójának –
„soha nem állt szándékában, hogy egy gyűlölködő internetes platformot hozzon létre”.
Mindazonáltal szerinte a vállalat döntéseinek hatásai mégiscsak súlyosak voltak.
A Facebook a nő szerint korábban bebizonyította, hogy valóban képes többet tenni ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében, amikor néhány hét erejéig módosította tartalomszabályozását, még a 2020-as amerikai elnökválasztás körül. Akkoriban ugyanis a vállalat tudatosan hagyott kisebb teret a politikai tartalmaknak a hírfolyamokban, hátrébb sorolva azokat a megjelenő tartalmak fontossági sorrendjében.
De a platform hamarosan visszatért a választásokat megelőző algoritmusokhoz. Ezek mindenekelőtt azt figyelték, mennyire foglalkoztatja az embereket az adott tartalom – minden más szempont háttérbe szorult. Ez a lépés pedig Haugen szerint hozzájárult a január 6-i zavargáshoz a Capitoliumnál.
A Facebook fel is oszlatta a polgári integritással foglalkozó csapatát rögtön a választások után.
„Ahogy véget értek a választások, visszaállították a beállításokat a korábbiakra, hogy a biztonsággal szemben a növekedést helyezzék előtérbe. S ez számomra nagyon úgy tűnt, mint a demokrácia árulása”
– fogalmazott az egykori alkalmazott.
Az algoritmuscserére utalva pedig hozzátette Haugen: „A Facebook felismerte, hogy ha biztonságosabbra módosítják az algoritmusokat, az emberek kevesebb időt töltenek majd a közösségi oldalon, ezáltal kevesebb hirdetésre is kattintanak, a Facebook pedig kevesebb pénzhez fog jutni.”
Haugen beszélt arról a korábbi dokumentum-kiszivárogtatásról is, amely az addigi legnagyobb kárt okozta a vállalatnak. Az a kiszivárogtatás rámutatott arra, hogy a Facebook tudatában volt annak, hogy az Instagram milyen károkat tesz a tinédzserek mentális egészségében és jólétében. Az egyik kiszivárgott felmérés szerint
a tizenéves lányok 30%-a érezte úgy, hogy az Instagram csak tovább rontott a testükkel való elégedetlenségükön.
„Ami viszont még ennél is tragikusabb, hogy a Facebook saját kutatása szerint egyre depressziósabbak lettek, is, ahogy ezek a fiatal nők elkezdtek étkezési zavarral kapcsolatos tartalmakat fogyasztani. Ezzel pedig arra késztették őket, hogy még többet használják az alkalmazást, s így végül ebbe a folytonos visszacsatolási körbe kerültek vissza, amiben egyre jobban megutálták a saját testüket.” – fejtette ki Haugen.
A témával részletesebben is foglalkoztunk korábbi írásunkban.
Frances Haugent egyébként beidézték a Kongresszus elé, hogy október 5-én tegyen vallomást azon a tanulmányokkal, illetve egyéb információkkal kapcsolatban, melyeket a Facebooknál töltött idő alatt gyűjtögetett össze. Értesülések szerint megjelenik majd a brit parlamenti képviselők előtt is az egykori alkalmazott (még nem tisztázott időpontban). A brit törvényhozás vegyes bizottsága által vizsgált online biztonsági törvényjavaslat tervezete ugyanis
gondossági kötelezettséget állapítana meg a közösségi médiát működtető cégekkel – így a Facebookkal szemben –, hogy megóvják felhasználóikat a káros tartalmaktól.
Értesülések szerint Haugen ügyvédei panaszt nyújtottak be az Értékpapír- és Tőzsdebizottsághoz (Amerika pénzügyi szabályozó hatóságához) azzal vádolva a vállalatot, hogy hamis nyilatkozatokat intézett a befektetőihez a kiszivárogtatásokkal kapcsolatban.
Még 2019-ben egyébként a Facebookra 5 milliárd dollár bírságot szabott ki az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága, mivel a vállalat megtévesztette felhasználóit a személyes adatok titokban tartásával kapcsolatban.
A techóriások – köztük a Facebook – fölötti ellenőrzés szükségessége egyre égetőbb. A vállalat mintegy három milliárd felhasználóval rendelkezik, így hatalmas tömegek hétköznapjait és gondolkozásmódját képes befolyásolni.
Ahogy arról még augusztusban beszámoltunk, a Facebook bejelentette, hogy metaverzumot épít a virtuális valóság újabb dimenzióiban, és ebben – mint mondják, spirituális kísérletként – fontos szerepet fog kapni a vallásgyakorlás beterelése is a virtuális, a kevert, valamint a kiterjesztett valóság tereibe. Ez is rámutatott arra, hogy egyre több életterületen és egyre nagyobb intenzitással igyekszik jelen lenni a vállalat az emberek mindennapjaiban.
(Guardian/Hetek)