1970 áprilisában a Kínai Népköztársaság sikeresen elindította a "Dongfanghong-1" -et, és ezzel az ötödik ország lett a világon, amely önállóan fejlesztett ki és lőtt fel a mesterséges műholdat. Idén áprilisban a "Dongfanghong-1" küldetésben részt vevő veterán tudósoknak adott válaszában Hszi Csinping hangsúlyozta, hogy a "Dongfanghong-1" ötven évvel ezelőtti sikeres elindítása bebizonyította a kínai nemzet önálló fejlesztési szellemiségének hatékonyságát. A kínai elnök szerint nem számít, hogyan változnak a feltételek, az önállóság és a kemény munkára irányuló  ambíció nem vész el. Arra buzdított, hogy a kínaiak masszák meg az űrkutatás és a technológia csúcsait, hogy stabilabban megismerjék és mélyebben elmerüljenek űrkutatásban, és valóra váltsák nagy álmukat, űrhatalommá válásuk mihamarabbi realizálódását. 

Az álmaikhoz való ragaszkodás mindig is motiválta a kínai űrhajósokat a fáradhatatlan fejlesztésre és munkára.

Az elmúlt nyolc év során Kína számos területen ugrásszerű fejlődést valósított meg, az űrrepülésben, a műholdas kommunikációban és a rakétafejlesztésben egyaránt. Technológiai vívmányok sora ("Beidou", "Tiangong", "Mozi", "Chang'e"...) váltotta egyesével valóra a múlt álmait. Tavaly, 2019-ben a Chang'e 4 holdkutatási projekt küldetésének sikeres befejezése után Hszi Csinping az űrkutatókkal való találkozásakor úgy fogalmazott, hogy az eredményt hozó vállalkozások álmokkal kezdődnek. 

"Hordozzon álmot magában minden szféra és minden egyén egy modern és hatalmas szocialista ország felépítésének és a kínai nemzet dicsőséges megújulásának megvalósítása során, hogy lépésről lépésre keményen dolgozva, rengeteg féle viszontagságot leküzdve érkezzünk az álmunk végcéljához" - üzent Hszi Csinping a kínai fiataloknak. 

Az innováció megteremti a jövőt. A kínai repülőgépipar fejlesztése magabiztos innovációt kíván meg.

Idén július 31-én a kínai elnök ünnepélyesen bejelentette Pekingben, hogy hivatalosan elkészült és rendelkezésre áll a kínai fejlesztésű Beidou-3 globális műholdas navigációs rendszer. „Számos rendszermegoldás pótolhatja ki a hiányosságokat, és a Beidou rendszer kulcsfontosságú elemeivel, amelyeket saját erőforrásaira támaszkodva gyártott Kína, független és innovatív repülőgép-fejlesztésének mikrokozmosza.” - mondta Hszi Csinping.

Az űrkutatásnak nincs, sőt nem is lesz vége, az álom valóra váltásáig vezető út még hosszú. A kínai fejlesztők úgy vélekednek, hogy az űrkutatás nem áll meg, és kínai űrjárművek tervrajzai várják még hogy papírra vessék, és megvalósítsák őket.

Összeállította: Dong Xuhui

(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)