Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár a döntést ismertető sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az új stratégia "nagyon különbözik" a 2010 óta érvényben lévő, Lisszabonban elfogadott koncepciótól, amelyben Oroszországot a NATO stratégiai partnerének nevezték. A korábbi dokumentumban nem szerepelt Kína,

amelyet azonban most a szövetség érdekeire, biztonságára és értékeire nézve kihívásként nevesítettek.

A főtitkár beszámolt arról, hogy a NATO-tagállamok vezetői alapvető változtatások bevezetéséről is döntöttek a szövetség elrettentési és védelmi képességeiben. E változtatások része egyebek mellett a keleti szárnyon az előretolt védelem megerősítése, valamint a készenléti erők létszámának növelése, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban reagálhassanak.

A hidegháború óta először kerül ilyesmire sor

- jegyezte meg.

Historic first #NATO & Indo-Pacific Summit with the leaders of our close partners #Australia @AlboMP, #Japan @JPN_PMO, #NewZealand @jacindaardern & #SouthKorea @President_KR. Likeminded democracies must stand together in the face of global challenges to our security. pic.twitter.com/Jev7eRZWcU

— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 29, 2022

A szövetségesek döntöttek továbbá Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásának folytatásáról is. "Ukrajna számíthat ránk, amennyi ideig csak szükséges" - fogalmazott a NATO-főtitkár, kiemelve, hogy a NATO-övezet számára fontos, hogy Ukrajna független és erős legyen.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.

Kilenc ország már átlépte ezt a küszöböt, 19-nek világos terve van arra, hogy 2024-ig megvalósítsa a célkitűzést, és további öt elkötelezett abban, hogy a későbbiekben teljesíti. "A két százalék egyre inkább alapnak tekinthető, mintsem (kiadási) plafonnak" - fűzte hozzá.

A főtitkár bejelentette: a NATO hivatalosan is felkérte Svédországot és Finnországot, hogy csatlakozzék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

"A szövetség vezetői történelmi döntést hoztak azzal, hogy meghívták Svédországot és Finnországot a NATO tagjai közé"

- fogalmazott Jens Stoltenberg, és elismeréssel szólt arról a kedden született megállapodásról, amelynek köszönhetően Törökország feloldotta vétóját és beleegyezett a két északi ország NATO-tagságának támogatásába.

(MTI/Hetek)