Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékhoz képest.

A szociáldemokratáknak így 206 képviselőjük lesz a minden korábbinál nagyobb, 735 fős Bundestagban.

A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett. A 16-ból 15 tartományban működő CDU a szavazatok 18,9 százalékát gyűjtötte be, 7,9 százalékponttal gyengülve a négy évvel korábbi 26,8 százalékhoz képest. Ezzel 151 képviselőt küldhet a parlamentbe.

MECKLENBURG-VORPOMMERN | Vorläufiges amtliches Endergebnis der Landtagswahl

SPD: 39,6% (+9,0)
AfD: 16,7% (-4,1)
CDU: 13,3% (-5,7)
LINKE: 9,9% (-3,3)
GRÜNE: 6,3% (+1,5)
FDP: 5,8% (+2,8)
Sonstige: 8,4% (-0,2)

Änderungen zum Wahlergebnis von 2016#ltwmv pic.twitter.com/uA0A4OFgqd

— Deutschland Wählt (@Wahlen_DE) September 27, 2021

A csak Bajorországban működő CSU 5,2 százalékot szerzett, ez egy százalékpontot visszaesés, és 45 mandátumot jelent. A pártszövetség 24,1 százalékos együttes teljesítménye 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9 százalékhoz képest. Azonban a CDU/CSU a szoros eredményre hivatkozva mégis a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak.

A választásokon győzedelmeskedő SPD és a CDU/CSU is a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kíván koalícióra lépni.

A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik számú német politikai erő. A baloldali irányultságú ökopárt 5,8 százalékponttal jobb eredményt ért el a négy évvel korábbi 8,9 százaléknál, frakciója 118 fős lesz. Az FDP is erősödött, a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg, 0,7 százalékponttal lépve előre a 2017-es 10,7 százalékról. A CDU/CSU-hoz közel álló párt frakciója 92 képviselőből áll majd.

A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) elveszítette támogatói számottevő részét,

a négy évvel korábbi 12,6 százaléknál 2,3 százalékponttal gyengébb eredményt, 10,3 százalékot ért el. Így 83 képviselője lesz, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, ezúttal nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója.

These German election maps reveal that there is now a very clear north-south divide in German politics.https://t.co/2Yo5lk0kXt pic.twitter.com/hH1R8f9InV

— gmapsmania (@gmapsmania) September 27, 2021

A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) még inkább gyengült, a 2017-es 9,2 százaléknál 4,3 százalékponttal rosszabb eredményt, 4,9 százalékot ért el. A párt így a parlamenti bejutás és frakcióalakítás egyik feltételeként meghatározott 5 százalékos szint alatt maradt. Viszont a másik feltételt teljesítette, nyert három egyéni körzetben, ezért ismét alakíthat képviselőcsoportot, amely kaphat úgynevezett kiegyenlítő mandátumokat. Ennek révén a három egyéni körzet - két berlini és egy lipcsei - győztese mellett még 36 képviselőt küldhet a Bundestagba.

A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kabinet megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.

A 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje vasárnap este egyaránt azt mondta, hogy jóval gyorsabban, legkésőbb karácsonyig kívánják megalakítani kormányukat.

Az SPD a berlini és a Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi választáson is győzött, Berlinben a szavazatok 22,2 százalékát szerezte meg, Meckelnburg-Elő-Pomerániában 36,9 százalékos eredményt ért el a vasárnapi választáson.

szociáldemokrata kancellárjelölt: a választás nyerteseinek kell kormányt alakítaniuk

Azoknak a pártoknak kell megalakítaniuk Németország következő kormányát, amelyek megerősödve kerültek ki a szövetségi parlamenti választásból - jelentette ki a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje hétfőn Berlinben.

Olaf Scholz az SPD vezető testületeinek tanácskozása után tartott tájékoztatóján kiemelte:

a vasárnapi Bundestag-választás nyertesei a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), ezért ennek a három pártnak kell kormányt alakítania, méghozzá a választás győztese, az SPD vezetésével.

Az FDP azon javaslatával kapcsolatban, miszerint először a liberálisoknak és a Zöldeknek kellene tárgyalniuk a közös kormányzás lehetőségeiről, újságírói kérdésre azt mondta:

"teljesen oké, ha egymással is beszélnek, akikkel együtt akarunk dolgozni".

Az együttműködést a bizalomra kell felépíteni, és azzal a szándékkal kell nekivágni a kormányzásnak, hogy a következő választás után is együtt maradjon a koalíció - mondta, felidézve, hogy amikor az FDP legutóbb kormányon volt és a jobbközép CDU/CSU partnereként tevékenykedett, végül kiesett a Bundestagból.

Ugyancsak a bizalomra hivatkozva Olaf Scholz kiemelte, hogy nem a nyilvánosság előtt vitatják meg az együttműködés lehetőségeinek feltérképezését szolgáló előzetes megbeszélések és a koalíciós tárgyalások menetrendjét és témáit, és azt sem, hogy az SPD mihez ragaszkodik a választási programjából, és milyen ügyekben tehet engedményeket partnereinek.

Elmondta, hogy karácsony előtt szeretnék megalakítani az SPD-Zöldek-FDP kormányt.

Felidézte, hogy Németországban volt már szociálliberális - SPD-FDP összetételű - szövetségi kormány (1969-től 1982-ig), és volt már "szociálökológiai" - SPD-Zöldek összetételű - kormány is (1998-tól 2005-ig). Ezekre az előzményekre csatlakozva a három párt összefogásából

"sikerülhet valami jó országunk számára most, a húszas évek elején"

- mondta Olaf Scholz.

Hozzátette: igen figyelemreméltó, hogy a német politikában éppen ennek a három pártnak van "elbeszélése a haladásról", elképzelése arról, hogy miként fejlődhet, léphet előre az ország és a társadalom.

A szociáldemokraták a mindenkit megillető tiszteletet a középpontba helyező programjában foglalta össze ezt az elbeszélést, a Zöldek által képviselt "fejlődéstörténet" középpontjában a klímavédelem áll, és a liberálisoknak is van ilyen elbeszélésük a "modern társadalomról"

- fejtette ki a politikus, kiemelve, hogy eredményes lehet egy kormány, amelyet ugyan más-más alapállásból, de ugyanúgy a haladást, a fejlődést képviselő pártok alkotnak.

A szociáldemokraták kancellárjelöltjét kérdezték a többi között külpolitikai törekvéseiről is, amelyekkel kapcsolatban a mindenkori berlini vezetés politikájában megmutatkozó folyamatosságot, az Európai Unió (EU) és a transzatlanti kapcsolatok erősítésének igényét emelte ki.

Mint mondta, a legfontosabb a jogállamiság, a demokrácia, a piacgazdaság, a szociális állam és a technológiai fejlődés, mindezt pedig csak együtt tudják biztosítani az EU tagállamai.

(MTI/Hetek)