Rendkívüli interjút adott Orbán Viktor magyar miniszterelnök a nemrégiben induló ÖT című médiaoldalnak, pontosabban a Youtube-csatornának, Hont Andrásnak. A kormányfő rögtön a beszélgetés elején jelezte, hogy a régre visszanyúló ismeretségnek is köszönhetően vállalta a beszélgetést – de más Youtube-csatornák meghívásának is kész eleget tenni, hogyha van lehetőség az értelmes párbeszédre. Arra a viszontkérdésre viszont nem adott egyértelmű választ, hogy vajon a Partizánt például ennek tartja-e.
Rogán Antal amerikai szankciós listáról történő levételével kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy nincs tudomása arról, hogy bármiféle ellentételezést várnának a lépés miatt az Egyesült Államokból. Majd arról beszélt, hogy a kormányban kétféle miniszter van – akiknek van szaktárcájuk és akik inkább funkcionális miniszterek, akik a hatalomgyakorlásban segítik a miniszterelnök munkáját: itt név szerint is megemlítette Rogán Antal mellett Gulyás Gergelyt, aki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Arról is beszélt, hogy a kormány működését az elmúlt időszakban némiképp átalakította, mert rengeteg pluszfeladat rakódott a politikai jellegű miniszterekre, és ezeket most eltávolította róluk.
A kérdés azért is érdekes, mert a sajtóban ezek a változások inkább úgy jelentek meg, mintha a kormányon belül bizony komoly belső hatalmi harcok folynának bizonyos kulcsszereplők között. Erre Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy
nála nincs helye rendetlenségnek, fejetlenségnek, kuplerájnak, és belső hadakozásnak sem, mert úgy nem lehet dolgozni.
Hozzátette, nincs is a kormányzása alatt olyan sok személyi csere, mint a korábbi kormányoknál és ennek az az oka, hogy olyan rendszert épített fel, amihez mindenki tudja tartani magát, amiben előre megállapodtak. Azt viszont hangsúlyozta, hogy világos volt számukra, hogy ha az amerikaiak rúgni akarnak rajta, akkor a két csúcsminiszter közül válasszák ki a célpontot, mert ők állnak hozzá a legközelebb.
Az Egyesült Államok új kormányával kapcsolatban Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország számára sokat jelent, hogy az alelnököt J.D Vance-nek hívják, és vele jó a kapcsolat, mert Amerikában gyakran lesznek az alelnökökből elnökök, különösen olyan elnökök esetében, akik már nem fognak tudni újraindulni. A miniszterelnök így fogalmazott: „Én arra számítok, hogy ez az első 4 éve annak a 12 évnek, amit ez a fajta gondolkozás, patrióta, republikánus gondolkozás határoz majd meg az egész világon.” Azt, hogy ezidő alatt vajon még mindig Orbán Viktor vezeti majd az országot, a miniszterelnök csak úgy felelt, hogy ezt majd a választópolgárok eldöntik, de most érzi a legjobb korban magát.
A vámháborúval kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy egyetlen dolog nem világos még Trump gazdasági intézkedéseivel kapcsolatban, hogy vajon az ágazati és termékekre vonatkozó vámokon túl, vajon az amerikaiak elmennek-e odáig, hogy cégek szintjén állapítanak meg vámtarifákat. Ha ez így történik, és Magyarországot is érintené, akkor megpróbálna ebben személyesen intézkedni Donald Trumpnál. Orbán Viktor elmondta, hogy tárgyalnak olyan gazdasági kérdésekről az amerikaiakkal, amelyek majd előnyt jelentenek az ország számára, hogy ellensúlyozni tudják azokat a hátrányokat, amelyeket a bevezetésre kerülő vámok jelentenek majd. Ezeknek a tárgyalásoknak várhatóan fél éven belül eredménye lesz majd a kormányfő szerint.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette, hogy a Nyugat ezt a háborút elvesztette, Donald Trump viszont megpróbálja ebből a vereségből az Egyesült Államokat kivonni. Az európai válaszként ismét aktuális kérdéssé váló közös európai hadseregről a miniszterelnök azt mondta, hogy ő volt az első, aki ezt az Európai Unióban felvetette, mert azt gondolta mindig is helyesnek, hogy legyen a NATO-n belül, a NATO mellett is európai haderő, ahogyan fegyverkezés is. Itt arról is szót ejtett, hogy már a minszki megállapodásnál is látta, hogy ezt a gyenge Európa nem fogja tudni garantálni.
S habár a sajtóban az a narratíva él, hogy az európai fegyverkezésből látványosan kihagyják Magyarországot, Orbán Viktor ezt igyekezett cáfolni, mert szerinte két külön tárgyalásról van szó. Van a Hajlandóak Koalíciója, ebben részt se vennének és ettől teljesen külön megbeszélés folyik az európai védelemről, ahol viszont a kormányfő szerint Magyarország az egyik motor.
Arról, hogy pontosan mi az értelme az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos véleménynyilvánító népszavazásnak, Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió vezetői bejelentették, hogy legkésőbb 2030-ig fel akarják venni az ukránokat, és ezt kellene megakadályozni, és
ezt a magyarok csak most tudják megtenni, később már nem.
Szerinte Szijjártó Péter külügyminiszter 2022-ben azért mondta, hogy támogatjuk Ukrajna mielőbbi tagjelölti státuszát, mert akkor talán még meg lehetett volna ezzel akadályozni a háborút, de most már ez a helyzet már nem áll fenn. Akkor még Ukrajna szuverén volt, most viszont nem lehet tudni hol a keleti határa, mekkora a területe, mekkora a népessége, nem tudják magukat fenntartani sem. Közben Ukrajna azt követeli az EU-tól, hogy hosszú időre vállaljon kötelezettséget, hogy egy egymilliós ukrán hadsereget az európaiak pénzéből tartsanak fenn.
Orbán Viktor szerint a tét már nem is lehetne nagyobb, mert a nagyon is komolyan vevendő, nagy támogatottsággal rendelkező Tisza Párt szavazói ennek a támogatásáról döntöttek. A Demokratikus Koalíció népszavazását viszont azért nem tudják támogatni, mert azt az alkotmány alapján nem lehet megtartani, ahhoz módosítani kellene az alaptörvényt. Azt a kaput viszont veszélyes lenne kinyitni, hogy nemzetközi szerződésekről népszavazással dönthessenek a jövőben. Ukrajna EU-tagságának megakadályozása Orbán Viktor szerint azt jelentené, hogy megmentették a magyarok számára a következő 10 év fejlődési lehetőségét, a jólét lehetőségét.
Az interjúban szóba került Kollár Kinga tiszás EP-képviselő elhíresült beszéde is az uniós források befagyasztásának sikeréről, ahogyan arról a viszontvádról is, miszerint 2006-ban éppen Orbán Viktor volt az, aki hasonlót szorgalmazott az Európai Parlamentben. A miniszterelnök viszont úgy magyarázta az akkori kijelentéseit, hogy akkor Gyurcsány Ferenc egy hamisított költségvetéssel nyerte meg a választást, és az Európai Unió akkori spanyol uniós biztosa egyfajta kóserlevelet állított ki arról, hogy ez a költségvetés rendben van. Az Európai Unió akkor ebben nyújtott segítséget a posztkommunistának nevezett kormánynak, akkor teljesen más körülmények álltak fenn Orbán Viktor szerint.
Kollár Kingával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy kiderült, hogy vannak olyan magyar képviselők, akiktől nem áll messze a gondolat, hogy a saját hazájuk ellen dolgozzanak az európai intézményekben. Szerinte arról szólt a beszélt, hogy örülni lehet annak, hogy romlik a magyarok életszínvonala, sikerült megakadályozni a fejlesztéseket, mert az pártpolitikailag hasznos. Hozzátette, szerinte
ezzel új időszámítás kezdődött, mert korábban ilyen még nem hangzott el.
Orbán Viktor viszont hangsúlyozta az őszödi beszédre visszatérve, hogy összességében az ellenfelek kudarca lehet hogy rövid távon hasznosak, de ha ilyen nemzetellenes kudarcokról van szó, akkor az összességében is leértékeli a mindenkori kormányzatot. Ezért összességében ez inkább rossz.
A saját személyének fontosságával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy szerinte nemzeti rendszer áll fenn 2010 óta, nem Orbán-rendszer, szerinte ezt nem lehet csak hozzá kötni. Sőt, ha reggel elütné a villamos, akkor néhány szomorú könnycsepp elmorzsolása után a kormányzati gépezet menne tovább nélküle is. A miniszterelnök így magyarázta:
„Én mindig is úgy gondolkodtam a Fidesz vezetéséről és az ország nemzeti erőinek összefogásáról, hogy az ország jövője sohasem múlhat egyetlen emberen, vagyis azon aki vezeti”.
Sőt, szerinte a valóságban semmi sem múlik csak rajta, még ha ezt másképp is érzik az emberek. Itt Magyarországon a miniszterelnök elmondása szerint betonbiztos demokrácia van, és az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol sosem voltak előrehozott választások. Itt minden kormány kiszolgálta a maga idejét.
A vele szemben felhozott bírálatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ő maga támadhatatlan gazdasági szempontból, ezért alkalmazzák vele azt a módszert, hogy az édesapját, vejét és Mészáros Lőrincet támadják, ezt viszont elkerülhetetlennek nevezte. Azt viszont hangsúlyozta, hogy messze nem csak ők gazdagodtak meg az elmúlt években, hanem mások is. Matolcsy György fiával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy az ő embereket is ingerlő meggazdagodásának képei egyelőre tisztázatlan hátterűek, jelenleg vizsgálatok zajlanak, hogy az MNB esetében pontosan mi történt, egy vita folyik az Állami Számvevőszék és a volt MNB-elnök között. Orbán Viktor szerint gyors és alapos, transzparens vizsgálatra van szükség. Hozzátette, ha ő felügyelné az MNB vezetését, amelyet európai jogszabályok nem tesznek lehetővé, akkor nem történhettek volna meg olyan esetek, amelyek megtörténtek, ahogyan az Állami Számvevőszékért sem tud felelni, mert az egy – ahogyan fogalmazott – önálló hercegség, saját költségvetéssel és a parlament alá tartoznak.
Magyar Péter politikai pályára lépése az elmondása szerint nem lepte meg, az viszont igen, hogy azt hitte, hogy Magyarországon a választópolgárok többsége számára elfogadhatatlan az, hogy valaki lehallgatja a saját feleségét. Orbán Viktor így fogalmazott:
„Hogy aztán ezzel indít politikai pályafutást, azt gondoltam, hogy egy halott dolog. Ebben az országban ez nem fordulhat elő.”
A párt finanszírozásán viszont nem csodálkozik, mert ahogyan fogalmazott, baloldali oligarchák megjelentek, és némelyek név szerint is bevallották, hogy adtak pénzt a Tiszának, van aki 100 millió forintot. Orbán Viktor ettől függetlenül úgy véli, hogy a Tisza Párt nem egy magyar párt, hanem egy brüsszeli párt – majd hivatkozott arra, hogy kijött egy kimutatás, hogy az Európai Unió több tízmilliárdod osztott szét politikai szervezetek között a különböző tagállamokban.
A Tisza párt esetleges választásokról való eltiltásával kapcsolatban érdekes módon Orbán Viktor nem adott egyértelműen nemleges választ, csak azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon vannak jogszabályok, amelyeket mindenkinek be kell tartania, és ha esetleg ezt nem tartják be, akkor sem a kormány dolga eljárni, hanem az igazságszolgáltatásé. De a maga részéről hallani sem akar olyasmiről, hogy a kormány bárkit bárhonnan kizárna, szerinte ha a Tisza Pártnak van egy kis esze, bár Brüsszelből irányítják, de mégis úgy intézi az indulást, hogy a magyar jogszabályokat ne sértse meg.
hetilap
hetilap
hetilap
