Az egyezményt ünnepélyes keretek között szeptember 15-én írják alá Washingtonban. Az ajánlás megemlíti emellett az amerikai elnök erőfeszítéseit az India és Pakisztán közötti kasmíri konfliktus, valamint az Észak- és Dél-Korea közötti háborús viszony rendezésére.
„Ez egy rendkívüli megállapodás. Donald Trump többet tett a nemzetek közti békéért, mint a legtöbb eddigi díjazott”
– mondta a norvég képviselő, aki hozzátette: „Barack Obama például semmit nem tett” a békéért. A korábbi amerikai elnök 2009-ben, alig néhány hónappal a hivatalba lépése után kapta a díjat.
Az indoklás nem említi, de Trump időközben egy újabb – korábban esélytelennek látszó – megbékélést is tető alá hozott, amikor a múlt héten a Fehér Házban tető alá hozta a Szerbia és Koszovó közötti kereskedelmi megállapodást, amelyhez kapcsolódóan mindkét állam kifejezte szándékát az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok magasabb szintre emelése mellett.
A bejelentés meglepte a nemzetközi média jelentős részét, amely Donald Trumpot előszeretettel ábrázolja felelőtlen, kiszámíthatatlan kalandornak. Tybring-Gjedde szerint azonban „a Nobel-díj Bizottságnak a tényeket kell néznie, és azok alapján megítélnie Trump teljesítményét, nem aszerint, hogy időnként milyen módon viselkedik”. A BBC mindenesetre a hírről beszámoló tudósításában azonnal „szélsőjobboldali politikusnak” nevezte a norvég parlamenti képviselőt. (Christian Tybring-Gjedde valójában a jobbközép-liberális Haladás Párt tagja, a NATO Parlamenti Közgyűlés norvég delegációjának vezetője, továbbá a norvég parlament Izrael-barát képviselőcsoportjának elnöke.)
A Fehér Ház sajtóközlemény méltatta a jelölést, Donald Trump pedig Twitter-üzenetben megosztotta a Jerusalem Post cikkét az ajánlásról. A 2021-es díjról a norvég parlament által megválasztott öt fős bizottság fog dönteni jövő év októberében.
Az Ábrahám Egyezményről a Heteknek nyilatkozott a tárgyalások egyik kulcsszereplője, Dore Gold izraeli diplomata, az interjút előfizetőink honlapunkon is elolvashatják.