A demonstrálók a Kálvin téren gyülekeztek, majd a Szabadság hídon keresztül átvonultak a Műegyetem rakparton felállított színpad elé.
Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője ott arról beszélt, hogy ma már nemcsak a magasabb pedagógusi bérekért, a tanári munkaterhelés csökkentéséért küzdenek, hanem a jogellenes munkáltatói intézkedések ellen is.
Ezekkel ugyanis megpróbálják "lenyomni" az elégedetlenséget
- tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok sorra hagyják ott a tanári, tanítói pályát, ennek következtében mára kezelhetetlenné vált a tanárhiány.
"Ezt mindenki látja, ám a kormány a füle botját sem mozgatja" - fogalmazott.
Azt követelik egyebek mellett, hogy a pedagógusok bérének számítását az aktuális minimálbérhez igazítsák, legyen újra kötelező óraszám, és legyen túlóra, a kormány kompenzálja a többletmunkát - mondta.
Nagy Erzsébet ismertette a diákok összefogásával létrejött Egységes Diákfront követeléseit: megoldást a tanárhiányra, használhatóbb tananyagot, élhetőbb iskolai körülményeket, a sztrájkjogot visszaadását, figyelmet az oktatásra.
Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt hangsúlyozta, a bérrendezés szükséges, ám nem elégséges ahhoz, hogy az oktatás problémái megoldódjanak. Közölte, egy kezdő pedagógus fizetése nettóban egy 500 eurós bankjeggyel egyenlő, erre a bankok még hitelt sem adnak.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy
évente több ezer pedagógus megy nyugdíjba, és nincs utánpótlás.
"A bérek miatt veszélyben a jövőtök" - figyelmeztette a hallgatóságot a szakszervezeti vezető, hozzátéve: 16 ezer pedagógus hiányzik az óvodákból és az iskolákból, emiatt pedig az iskolák egyötödében képesítés nélküli pedagógusok dolgoznak.
Ezért sérül a gyermekek oktatáshoz fűződő joga - jelentette ki Szabó Zsuzsanna.
Schermann Fruzsina, az Adom diákmozgalom elnöke azt közölte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján egyedül ők mernek beszédet mondani a fővárosban. "Nem félünk, nem hátrálunk és nekünk van igazunk" - indokolta ezt, majd úgy fogalmazott: "egy elnyomó hatalom ignorál és gúnyt űz belőlünk", ám dacosan ki kell tartani.
Schermann Fruzsina végül tárgyalni hívta az oktatási kormányzatot, és a tankerületi vezetőket, azonban közölte, biztosítékot kérnek a többi között az elbocsátott tanárok visszavételére, a pedagógusok fizetésének emelésére.
A tüntetés utolsó beszédét Kolesár András amatőr színész mondta el, aki a KATA károsultak képviselőjeként szólalt fel. Szerinte nem tüntetésekkel, hanem tettekkel lehet változást elérni. Úgy fogalmazott, hogy "aki nincs velünk, az ellenünk van", szerint a kommunizmus lopakodik vissza. "Mennyi időnek kell eltelnie, mire oroszországi kényszertáborokba vezetnek minket?" - tette fel a kérdést. Beszédének zárásaként üzent a miniszterelnöknek is: "Kedves Orbán Viktor! Szorul a hurok, mostantól tőlünk kell félned."
Az ország mind a 3200 települése szívesen visszavenné az iskolákat, hogy azok a helyi közösséget szolgálják - jelentette ki a főpolgármester vasárnap, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten.
Karácsony Gergely a Műegyetem rakparton szólalt fel, miután a Kálvin térről oda vonultak az ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által a pedagógusokért meghirdetett szolidaritási tüntetés résztvevői; még a demonstráció szónokainak beszéde előtt.
Azt mondta, az oktatás szabadságának lebontása azzal kezdődött, hogy az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, majd elvették a tankönyvválasztás szabadságát, most pedig el akarják venni a gyerekektől a tanáraikat.
A főpolgármester úgy fogalmazott, ugyan Budapest nem egyenlő az országgal, de a kormány sem egyenlő az országgal;
egy dolog van, ami egyenlő az országgal, az iskola, mert a tanár mindannyiunk tanára.
Karácsony Gergely felidézte: 33 éve, kamaszként a rendszerváltás idején minden este rekedten tért haza, mert egész nap azt kiabálta: "ruszkik, haza!". Akkor úgy gondolta, hogy ha egyszer Magyarország kivívja a szabadságát, akkor senki nem veheti el azt tőle.
Most viszont - folytatta - a 14 éves fia jön haza rekedten a tüntetésekről, ahol a szabadságot követelik.
Tanítónő felesége pedig naponta tapasztalja, hogy azért nem tudja rendesen gyakorolni a hivatását, mert mások rossz döntéseket hoznak.
Arról is szólt, eredetileg úgy tervezték, hogy a főváros tart október 23-ai megemlékezést a Műegyetem rakparton, ám az oktatás ügye most ennél sokkal fontosabb, ezért átadták a helyszínt a diákoknak.
"Éljen a szabad ország, a szabad oktatás, éljen a grund!" - fogalmazott Karácsony Gergely.
(MTI/Hetek)
A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!