A jelentést a 2017 szeptembere óta működő lengyel parlamenti munkacsoport készítette. Kaczynski a terjedelmes dokumentumnak a varsói Királyi Várban szervezett bemutatóján kijelentette:

a második világháború kitörésének 83. évfordulója "az arról szóló döntés napja is, hogy nemzetközi színtérre vigyük az ügyet (...), és kártérítést kapjunk azért, amit Németország tett 1939 és 1945 között".

Közölte: a német támadás következtében elszenvedett lengyel károkat "konzervatív", visszafogott módszert alkalmazva "nagyon komoly összegre",  6,2 ezermilliárd zlotyra (527,8 ezermilliárd forint) becsülték.

Az összeg jelentős részét a több mint 5,2 millió lengyel állampolgár haláláért járó kárpótlás adja ki - mondta el Kaczynski, hozzáfűzve: nem vették figyelembe az oroszok által a háború során kioltott "legalább több százezer" emberéletet. Megjegyezte: az áldozatok jelentős részét képezik a zsidó származású lengyel állampolgárok, a jelentés készítésekor viszont "határozottan elvetették az etnikai szempontokat".

Felidézte: több állam különféle összegű jóvátételt kapott Németországtól, Lengyelország viszont nem. A kárpótlás megszerzése "hosszú és nehéz folyamat" lehet - tette hozzá.

"Már hallottam egy nagyon fontos német politikustól, hogy ebbe semmilyen német kormány nem egyezik bele" - utalt Kaczynski Berlinnek a kárpótlás ügyében már korábban megfogalmazott álláspontjára, mely szerint az ügyet megállapodással már rendezték.

Kaczynski a kárpótlás ügyében tervezett lengyel lépések egyik okának azt nevezte, hogy a lengyelekkel szembeni háborús bűnök "nem váltak a német köztudat részévé, az elit bizonyos köreit kivéve". Amennyiben "meg akarjuk óvni államunkat és nemzetünket az olyan eseményektől, mint amilyenek 1939-1945 között történtek, törekednünk kell a német nemzet tudatának valóban mélységes átalakítására" - fogalmazott a pártelnök.

A rendezvényen szintén felszólaló Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy ítélte meg:

a második világháborúért a felelősség az egész német társadalmat terheli.

"Háborús károknak tekintjük a veszteségeket, de Lengyelországban egyszerű németek, német családok követtek el óriási méretű rablást (...), a német állam pedig rendszerszerű fosztogatást végzett" - jelentette ki.

A miniszterelnök szerint a parlamenti dokumentum esélyt jelent a jövőbeli lengyel-német kapcsolatok számára, "amennyiben a németek megértik ennek mély politikai, anyagi, metafizikai és emberi értelmét".

Az egykori NDK és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Az új lengyel jelentés készítői szerint a Szovjetunió nyomására tett lengyel nyilatkozat jogilag érvénytelen.

A jelentést készítő munkacsoport vezetője, Arkadiusz Mularczyk képviselő közölte: megközelítőleg 4,3 ezermilliárd zlotyra (366 ezermilliárd forint) becsülik a halálos áldozatok után járó kárpótlást. Aláhúzta: ez a kioltott emberéletnek a GDP-veszteségen alapuló, "a szenvedést, a szétvert családokat, illetve a pszichés sérelmeket mellőző, csupán gazdasági értékbecslése".

Az anyagi károkat 797,4 milliárd zloty  (67,9 ezermilliárd forint), a kulturális javak (múzeumok, műtárgyak, műemlékek) veszteségeit pedig 19,3 milliárd zloty (1,6 ezermilliárd forint) összegben jelölték meg a jelentésben.

Mularczyk szerint a nemzetközi közösségnek meg kell ismernie Lengyelország valódi háborús veszteségeit, a német és lengyel kormánynak pedig kétoldalú szerződésben kellene rendezniük a német háborús tevékenység következményeit.

(MTI/Hetek)