Az emberi jogi szervezet műholdfelvételek alapján arra a következtésre jutott, hogy Ukrajna veszélyezteti a saját lakosságának életét azzal, hogy legalább 19 településen a civil lakónegyedekbe telepített katonai bázisokat, ahol a katonák fegyvereket tárolnak, illetve a polgári lakosság közelében használják is azokat.
A közlemény szerint Ukrajna legalább öt esetben kórházakat használt katonai létesítményként, ami miatt az orosz támadások során sok civil is életét vesztette.
A vizsgálatok során az is kiderült, hogy az ukrán haderő katonai bázisokat hozott létre a Donyec és Mikolajiv régióban található 22 iskolában, melyek közül többet később Oroszország megtámadott, ezért több civil meghalt vagy megsebesült.
Az oktatási intézmények elleni támadások után az ukrán haderő másik iskolákba helyezte át a katonai bázisait, mellyel szintén veszélyeztette az ott élők életét, hiszen nem tájékoztatták a civileket, és nem telepítették ki a lakosságot sem.
Háborúban legitim célpontok lehetnek a kórházak vagy iskolák is, főleg ha ezekben az épületekben fegyvereket tárolnak vagy innen indítanak támadásokat az ellenséges haderő ellen.
A védekező pozíció nem mentesíti Ukrajnát a nemzetközi humanitárius jog betöltésének kötelezettsége alól. A hadseregeknek soha nem szabadna kórházakat harcok színhelyévé tenniük,
az iskolákat vagy a polgári személyek otthonait pedig csak végső esetben kellene használniuk,
ha nincs más választásUK”
- írta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
Az Amnesty korábban Oroszországot vádolta meg azzal, hogy a nemzetközi jogot több alkalommal is megsértette a háború kezdete óta, és a mostani jelentésében is hangsúlyozza, hogy a következtetései nem “igazolják a válogatás nélkül végrehajtott orosz támadásokat”.
A szervezet szerint azonban az ukrán hadsereg feladata, hogy “különbséget tegyen a katonai és civil célpontok között, és megfelelő óvintézkedéseket hozzon” azért, hogy ne kockáztassa a civilek életét.
Az ukrán kormány nem reagált az Amnesty International jelentésére.
(Newsweek / Hetek)