Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok "isszák meg a háború levét", és súlyos veszteségeket szenvednek. Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett - rögzítette.
Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus - fogalmazott.

Szerinte a háborún nem csak veszteség keletkezik, vannak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség "valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak".

A háborún nyerészkedők "kevesen vannak, de léteznek és erősek", "a háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg", ez adja a helyzet feszültségét, hiszen az emberek többsége a béke oldalán áll - mondta.

Orbán Viktor arról is beszélt, a kontinens két felén eltérők a háborús tapasztalatok; "Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa minden háborún nyert", ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból. A mi történelmi tapasztalatunk a háborúval kapcsolatban az, hogy azon csak rajta lehet veszteni - fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, "minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz".

Úgy érzem, a magyarok 80-90 százaléka a béke mellett van - fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve,

"egy ország életösztöneiből fakadó legerősebb életigényét kell képviselnem".

Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot: a háborúpárti baloldal is tudja, hogy a háború rosszabb, mint a béke, "ott arról van szó, hogy fizetik őket".

Árakról és katonai kiadásokról

Hangsúlyozta: egész Európában és most még Amerikában is háborúpártiak a kormányok; ezért akarnak kormányváltást Magyarországon, "hogy egy háborús kormányt hozzanak létre Magyarországon, egy háborúpárti kormányt hozzanak létre".

Szólt arról is, hogy háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt. Hozzátette: sikerülni fog az a terv, hogy a magyar gazdaság a nagyon nehéz 2023-as év után idén már növekedésbe forduljon, "de ha nem háborús környezetben lennénk, akkor nem 2,5 százalék lenne a gazdasági növekedés, hanem a kétszerese".

Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut - mondta.

Majd hangsúlyozta: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.

A magyarok nem egyszerűen békét akarnak, a magyarokban a világháborús tapasztalat miatt, a gazdasági összefüggések miatt, egy ösztön van a békére - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, míg a franciáknál vagy a németeknél ez egy politikai állásfoglalás, "nekünk a legmélyebb életösztöneink beszélnek a háború ellen és a béke mellett".

Ló és üzemanyag

Európa érzi, történelmi keresztúton áll, indulhat erre is, meg arra is, és mi, akik az európai politikát alakítjuk, érezzük, hogy a szokásosnál jóval nagyobb súlya van annak, amit teszünk, mondunk, csinálunk. Az európai választásnak is nagyobb a súlya, mint lenni szokott - húzta alá.

"Anyám, én nem ilyen lovat akartam" - fogalmazott Orbán Viktor Magyarország uniós tagságának huszadik évfordulójával kapcsolatban. Hangsúlyozta: ma is azt gondolja, hogy "jobb belül, mint kívül", de szerinte a 2004-es csatlakozáskor "nem erről volt szó". Nem arról volt szó, hogy migránsokat fognak milliószám beengedni a kontinensre, vagy hogy retorziókkal kell szembenézni, ha egy ország beleírja az alkotmányba, hogy az apa férfi, az anya nő - tette hozzá.

A szomszédos országok átlagárához kötik a magyar üzemanyagárakat, kihagyva a regionális adatokból Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát - közölte a miniszterelnök.

Hangsúlyozta: jogos elvárás az üzemanyagüzletben érdekelt szereplőkkel - a nagykereskedőkkel és a kiskereskedőkkel - szemben, hogy a magyar emberek olyan áron juthassanak hozzá az üzemanyaghoz, ahogy ebben a régióban más országok polgárai.

Hozzátette: jobb, hogyha ezt az üzemanyagkereskedők belátják és a profitjukat eszerint állítják be, mintha ezt állami kényszerrel kellene elérni. Ezért - folytatta - arra kérte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy ne erőből lépjen fel, hanem egyezkedjen. "Inkább a belátásra menjünk, ne a szkanderre" - fogalmazott.

(MTI / Hetek)

Iratkozzon fel a Hetek megújult hírlevelére! Hetente egy csokorban ajánljuk különleges tartalmainkat, a legizgalmasabb interjúinkat, videóinkat, világnézeti és kiemelt cikkeinket.  EZEN A LINKEN TUD FELIRATKOZNI.

Legfrissebb online híreinkért csatlakozzon a Hetek belső Viber-csoportjához! Így nem kell órákat szörföznie a híroldalak között, tőlünk megkapja telefonjára a nap legfontosabb világnézeti tartalmait.  CSATLAKOZZON A CSOPORTHOZ EZEN A LINKEN.