Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes 

Az atomhatalmak közös közleményét hétfőn tette közzé a Kreml.

Az öt ország – melyek mind az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai – kijelentette, hogy elsődleges feladatuknak tekintik, hogy elkerüljék a nukleáris fegyverrel rendelkező államok közti háborút, és hogy csökkentsék a stratégiai kockázatokat. 

„Kijelentjük, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és abban részt venni soha nem is szabad” – áll a közleményben.

„Mivel a nukleáris fegyverek felhasználásnak messzemenő következményei lennének, kijelentjük azt is, hogy az atomfegyvereknek – amíg csak léteznek – védelmi célokat kell szolgálniuk.” A nevezett célok közt említi a dokumentum az agresszió megfékezését, valamint a háború megakadályozását.

Zhaoxu kínai külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a közös nyilatkozat segíthet abban, hogy az államok növeljék az egymás iránti kölcsönös bizalmat, illetve hogy „a nagyhatalmak közötti versengést egyeztetések és az együttműködés váltsa fel”.

Franciaország is közzétette saját nyilatkozatát, melyben hangsúlyozta, hogy az öt hatalom újfent hangot adott azon szándékának, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a nukleáris fegyvereket, illetve hogy csökkentsék azok számát. Az országok továbbra is folytatni kívánják a két- és többoldalú megoldásokat a nukleáris fegyverek feletti ellenőrzések során, áll a közleményben.

Jelen megállapodás előbbi passzusai azért is fontosak, mert az Amerikai Védelmi Minisztérium tavaly novemberi becslései alapján jelentősen bővülni fog Kína nukleáris fegyverarzenálja a következő években. Pekingnek 2027-re 700 darab, 2030-ra pedig 1000 robbanófejjel fog rendelkezni – legalábbis a Pentagon szerint. Éppen emiatt Washington több alkalommal is szorgalmazta Kína csatlakozását ahhoz az új fegyverzet-ellenőrzési szerződéshez, melynek Oroszország és Amerika is részese.

Múlt csütörtökön Joe Biden amerikai elnök azt mondta orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak, hogy hajlandó akár újabb szankciókat is alkalmazni Moszkva ellen az ukrajnai konfliktus eszkalálódása esetén, és szándékában áll megerősíteni az Egyesült Államok katonai jelenlétét Európában.

Amerikai és orosz tisztviselők január 10-én fognak tárgyalni egymással, hogy megvitassák az európai, illetve ukrajnai katonai tevékenységükkel kapcsolatos kérdéseket, aggodalmakat. Céljaik közt szerepel, hogy kezeljék az Ukrajnában kialakult háborús feszültségeket, melyek 2014 óta csak fokozódtak. Jelen állapotok tükrében a héten közzétett – a leszerelés konkrét lépéseiről nem rendelkező, inkább elvi állásfoglalásnak tekinthető – dokumentum fontos szerepet játszhat a nemzetközi békefolyamatok jövőbeli előmozdításában.

(Hetek / JPost)