Cikkünk folyamatosan frissül.

A témában a Hetek Somkuti Bálint hadtörténészt, az MCC Geopolitikai Kutatóműhelyének elemzőjét kérdezte a legfontosabb részletekről. Mint a szakértő elmondta, ilyen típusú építményt katonai eszközökkel nem olyan egyszerű megrongálni, hiszen a klasszikus tüzérségi és egyéb légibomba-eszközök nem arra lettek kitalálva, hogy ilyen jellegű rombolást végezzenek, ezért valószínűleg irányított robbantásról van szó.

„Az egyetlen kérdés, hogy kinek állt ez az érdekében”

– fogalmazott.

Szerinte erre akkor fogjuk tudni a választ, ha kiderül, hogy a gátszakadással veszélybe került-e a zaporizzsjai atomerőmű hűtővíz-ellátása, vagy akár a Krím félsziget vízellátása - ha igen, akkor véleménye szerint jóeséllyel az ukránok állnak a robbantás mögött; ha nem akkor pedig jóeséllyel orosz akcióról lehet szó.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg:

Az ügy kapcsán nem meglepő módon az ukrán kormány azzal vádolja Oroszországot, hogy ők robbantották fel a Dnyeper folyó mellett fekvő Nova Kahovka-i vízerőmű gátját, ami az ukrán fél elmondása szerint katasztrofális áradásokhoz vezetett, és ami miatt evakuálásra van szükség a térségben. Ezzel szemben - szintén nem meglepő módon - Vlagyimir Leontyjev, Nova Kahovka városnak az orosz hatóságok által kinevezett polgármestere épp az ellenkezőjét állítja.

Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is ajándékozunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

Mint közölte, a Nova Kahovka-i vízerőművet ellátó víztározó gátja sértetlen, nem történt katasztrófa, magának az erőműnek egy része azonban megsemmisült ukrán találatok következtében. Beszámolója szerint a vízerőmű felső része belövések következtében megsemmisült, de úgy látja, hogy a városban nincs szükség evakuálásra - legalábbis délelőttig ezt mondta.

Települések víz alatt

Aztán elérte az ár Nova Kahovka települést, és rendkívüli állapotot vezettek be. Leontyjev azt mondta, hogy a város elleni ukrán tüzérségi csapások a Dnyeper jobb partjáról a nap folyamán is folytatódtak. A polgármester fő feladatként a lakosság elszállítását és az áramütés lehetőségének kizárását nevezte meg. Mint mondta, az erőművet helyreállítani már nem lehet, csak teljes újjáépítéséről lehet szó. A rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma szerint a kahovkai vízerőműtől lefelé összesen 14 települést áraszthat el a folyó, a területen mintegy 22 ezer ember él. Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részén a RIA Novosztyi hírügynökség szerint nyolc települést áraszt el a víz.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pedig kedden napközben úgy nyilatkozott, hogy előzetes információk szerint az orosz fegyveres erők 205. gépesített lövészdárja robbantotta fel a kahovkai vízerőművet.

"Hírszerzésünk már szolgáltat adatokat arról, hogy ki tette ezt az orosz katonai alakulatokból: a 205. gépesített lövészdandár"

- mondta a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy a genfi egyezmények szerint egy vízerőmű "felrobbantása kétségtelenül tömegpusztító fegyverek válogatás nélküli használatának" minősül.

A kahovkai létesítmény a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától 5 kilométerre található.

A tározó látja el vízzel a Krím félszigetet, és biztosítja egyúttal a közelben fekvő atomerőmű vízellátását. Gátja harminc méter magas, kapacitása pedig hozzávetőlegesen tízszer akkora vízmennyiség, mint ami a Balatonban található.

(Guardian / MTI / Hetek)