Ausztria ugyan nem tagja a NATO-nak, és az 1955-ös osztrák államszerződés alapján hivatalosan is semleges, vagyis nem léphet be katonai szövetségekbe és osztrák területen nem lehet létrehozni külföldi katonai bázist sem, mégis ezer szállal kötődik a multilaterális katonai szövetséghez.

Az ország 1995 óta tagja a Partnerség a Békéért (PfP) programnak, melynek keretében együttműködik a NATO-val különböző béketámogató műveletekben, és részt vett a bosznia-hercegovinai, valamint afganisztáni békefenntartó műveletekben. A katonái pedig jelenleg is Koszovóban vannak a KFOR békefenntartó misszió részeként.

Emellett Ausztria fontos szerepet vállal a NATO vagyonkezelő alapjának projektjeiben, például aknamentesítésben is segédkezett Albániában, Kazahsztánban, Montenegróban, Szerbiában és Ukrajnában.

Az orosz-ukrán háború kitörése után Karl Nehammer osztrák kancellár volt az első európai vezető, aki ellátogatott Moszkvába, hogy Putyinnal tárgyaljon, de Zelenszkijt is meglátogatta.

“Katonailag semlegesek vagyunk, de a semlegesség esetében vannak kivételek. Nem vagyunk semlegesek, amikor bűncselekmények megnevezéséről van szó”

- mondta a kancellár, amikor Kijevben az ukrán elnökkel tárgyalt.

Bécs az orosz-ukrán katonai konfliktus kapcsán is igyekszik semleges maradni, például Magyarországhoz hasonlóan nem küld fegyvereket Ukrajnának, hanem humanitárius segítséget ajánlott fel, valamint sisakokat és testpáncélt küldött az ott élő civileknek.

A NATO és Ausztria közötti kapcsolat tavaly májusban tovább mélyült, amikor Alexander Schallenberg osztrák miniszter, és a szervezet főtitkára megállapodást írt alá, mely hivatalosan is rendezte a bécsi NATO összekötő iroda jogi státuszát.

Ausztria NATO-val történő szoros együttműködése 2024-ig ismét folytatódhat, miután Törökország már nem gátolja meg, Ankara ugyanis 2016-tól megakadályozta az osztrák részvételt a Partnerség a Békéért programban, amiért Ausztria a Törökországgal folyó európai uniós csatlakozási tárgyalások megszakítását követelte.

(NATO / Euronews / Hetek)