Ez egy PR cikk

1. Felhasználási módja szerint

A felhasználási mód szerint két nagy csoportra oszthatóak az operációs rendszerek: vannak asztali számítógépre optimalizáltak és a szervereken futó hálózati operációs rendszerek. Több évjárat közül választhatunk számítógépeink hardveres felkészültsége alapján, ahogyan azt a VR Soft operációs rendszerek kínálatában is láthatjuk.

Az asztali gépeken futó vezérlő rendszer jellemzően alkalmazói programokat futtat, és úgy tervezték meg, hogy a legoptimálisabban szolgálja ki a felhasználói programokat. Ilyen például a Windows, a Linux vagy a MAC OS.

A szerver számítógépek esetében használt operációs rendszerekre egyszerre több felhasználó is felcsatlakozhat, központilag vezérelhető a program, kezeli az adatokat, fájlokat és távolról is elérhetjük. Ez a biztosítja a legtöbb cég esetében az otthoni munkavégzés feltételét.

2. A megjelenési mód szerint

A megjelenési mód szerint lehet grafikus vagy karakteres felületű a rendszer. A grafikus felületű előnye, hogy a felhasználónak nem kell parancsokat megtanulnia és begépelni a parancssorba, mint a karakteres felületű rendszerek esetében.

A karakteres felület, ahogyan az az előbb már említésre került, pontos parancsok beírásával működik, ezért a kezelőjének szüksége van némi számítástechnikai ismeretre. Nagyon pontosan állíthatók be a működési paraméterek, de nem közérthető. Erre példa az Unix és a Linux rendszer.

3. Felhasználók száma szerint

Itt is két nagy csoport van, az egyik az egyfelhasználós rendszerek, ahol nincs lehetőség több felhasználói profil kialakítására, például a DOS-rendszer. A többfelhasználós rendszer, ami a csoport másik részét képezi, biztosít lehetőséget, hogy több személyes profilt kialakítanunk, például a család minden tagja számára.

4. A forráskód szerint

Az operációs rendszert alkotó program, amit forráskódnak hívunk, a felhasználók előtt lehet ismert vagy titkosított.

Nyílt forráskód esetén többen is fejleszthetnek hozzá modulokat, amelyek teljesebbé teszik az egész rendszert, illetve a felfedezett hibákat, bárki kijavíthatja, amely által hamarabb stabilabbá válik a rendszer. Nyílt forráskódú a Linux és a továbbfejlesztett változatai, például az Ubuntu.

A zárt forráskódú operációs rendszereket nem önkéntes közösségek fejlesztik, hanem erre szakosodott cégek, például a Microsoft, amely nem teszi közzé a rendszert alkotó programot, hiszen nagyon sok pénzt tett bele a fejlesztésbe, tesztelésre, hibajavításra és az az érdeke, hogy a felhasználó megvegye a programot.

Az előbbi felsorolásból látszik, hogy többféle szempont szerint is csoportosíthatjuk az operációs rendszereket, ezért vásárlás előtt tájékozódjunk arról, hogy számunkra melyik a legmegfelelőbb.

(Fizetett PR cikk)