David Cameron brit külügyminiszter arra is figyelmeztette az izraeli tisztviselőket, hogy

Európa fegyverembargót vezethet be Izrael ellen, ha a gázai tevékenységét továbbra is folytatja.

A fenyegetés hátterében Kanada azon döntése áll, hogy fegyverembargót rendel Izraellel szemben a nemzetközi jog állítólagos megsértése miatt a Hamász elleni gázai háborúban.

Izrael nem vásárol fegyvereket Kanadától, és Kanada sem vásárolt izraeli fegyvereket az elmúlt évtizedben, így ez a lépés pusztán szimbolikus. A háború kitörése óta azonban Kanada visszatartotta 11 páncélozott jármű eladását az izraeli rendőrségnek, és megakadályozta, hogy éjjellátó berendezéseket szállítsanak az IDF-nek.

Izraeli tisztviselők attól tartanak, hogy Ottawa döntése nyomán dominóeffektus alakul ki, és potenciálisan más országok is követhetik példáját.

A hírek szerint Izrael korábban megtagadta, hogy a Vöröskereszt különösen szigorú feltételek mellett meglátogassa a Hamász foglyait.

Nagy-Britannia azt állítja, hogy Izrael lépései ellentétesek a nemzetközi joggal, amely előírja, hogy megosszák a fogvatartottak listáját a Vöröskereszttel vagy más nemzetközi szervezettel, és engedélyezzék látogatásaikat. Izrael ellenzi az ilyen látogatásokat, azzal érvelve, hogy

a nemzetközi jog biztonsági kivételek miatt megengedi a látogatások tiltását.

Bizonyos izraeli tisztviselők úgy érzik, az Egyesült Államok arra buzdítja nyugati szövetségeseit, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre az erőszakos telepesekkel a humanitárius kérdésekkel kapcsolatosan, beleértve az állítólagos gázai éhezést is.

Izrael már a háború elején aggodalmát fejezte ki a nemzetközi támogatás elvesztése miatt. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ezután azt mondta, ha kell, cseh fegyverekkel harcolnak majd céljuk elérése érdekében.

A közvélemény megváltozása ellenére a színfalak mögött jelentős volt a támogatás. Az igazi nyomást most az amerikai választások jelentik, és az Egyesült Államok irányvonalához szokás szerint igazodik Németország, Nagy-Britannia és Franciaország is.

A gázai hadjárat előrehaladtával úgy tűnik, hogy Izrael szövetségei felbomlanak. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök például a rafahi izraeli szárazföldi invázió ellen emelt szólt, ami sokakat meglepett.

Olaszország a közelmúltban bejelentette, hogy október 7-e óta leállította az izraeli fegyvereladásokat, betartva a konfliktusövezetekben történő fegyvereladást tiltó törvényeket.

Emellett az EU-n belül hagyományosan Izrael-barát és az Izrael-ellenes kezdeményezések ellen vétózó

Magyarország és Csehország visszavonta kifogását a feltételezett erőszakos telepesekkel szembeni szankciókkal szemben.

Amikor az izraeli tisztviselők erről beszéltek cseh és magyar kollégáikkal, a válasz az volt: "Mit tehetünk? Ha az Egyesült Államok szankciókat vezet be, nem mondhatunk nemet."

Egy holland bíróság leállította az F-35 pótalkatrészek szállítását, de a holland kormány meg akarja változtatni ezt a döntést.

Belgium 2006 óta tiltja a fegyvereladást Izraelnek, a Vallónia régió pedig nemrégiben kiterjesztette ezt a tilalmat az izraeli biztonsági iparra, még akkor is, ha a végfelhasználó nem Izrael. Belgium cégvezetői kijelentették, hogy betiltják a Belgiumon keresztül Izraellel folytatott értékpapír-kereskedelmet.

Egy magas rangú kormányzati tisztviselő aggodalmának adott hangot egy szélesebb körű fegyverembargó lehetőségével kapcsolatban, de megjegyezte, hogy Izrael a múltban ilyen támogatás nélkül is boldogult, utalva az ország ellenálló képességére az 1948-as függetlenségi háború alatt a nemzetközi fegyverembargóval szemben.

(Ynet/Hetek)

Iratkozzon fel a Hetek megújult hírlevelére! Hetente egy csokorban ajánljuk különleges tartalmainkat, a legizgalmasabb interjúinkat, videóinkat, világnézeti és kiemelt cikkeinket.  EZEN A LINKEN TUD FELIRATKOZNI.

Legfrissebb online híreinkért csatlakozzon a Hetek belső Viber-csoportjához! Így nem kell órákat szörföznie a híroldalak között, tőlünk megkapja telefonjára a nap legfontosabb világnézeti tartalmait.  CSATLAKOZZON A CSOPORTHOZ EZEN A LINKEN.