Hetek óta tartanak az úgynevezett „Szabadság-konvoj” demonstrációk Kanadában és a világ számos országában. Ottawában továbbra is rengeteg tüntető tiltakozik és képez úttorlaszokat a fővárosban és az amerikai határátkelőknél, hogy nyomást gyakoroljon kormányára a járványügyi intézkedések és az oltási kötelezettség feloldása érdekében.

Hétfőn felszabadult az amerikai Detroitot a kanadai Windsorral összekötő Ambassador híd, amelyet a kamionosok egy hétre lezártak, de a tiltakozók továbbra is az utakon állnak Ottawában, sokak szerint a főváros életét "megkeserítve" és a gazdaságnak is nagy károkat okozva, többek között erre hivatkozva tette meg radikális lépését a kanadai miniszterelnök.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök hétfőn a vészhelyzeti törvényre hivatkozva rendkívüli intézkedéseket helyezett kilátásba a helyzet kezelése érdekében.

A miniszterelnök lenne az első, aki a vészhelyzeti törvényt alkalmazná.

A kanadai miniszterelnök igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az helyzet kezelésére hozott drasztikus intézkedések hatálya "időben korlátozott", "ésszerű és arányos" lesz, és kijelentette, nem vetné be a hadsereget.

„Nem használjuk a vészhelyzeti intézkedést a katonaság behívására. Nem függesztjük fel az alapvető jogokat, és nem írjuk felül a jogok és szabadságok chartáját. Nem korlátozzuk az emberek szólásszabadságát. Nem korlátozzuk a békés gyülekezés szabadságát. Nem akadályozzuk meg az embereket abban, hogy törvényesen éljenek tiltakozási jogukkal” – szögezte le Trudeau.

"Arról van szó, hogy megvédjük a kanadaiakat, a kanadaiak munkahelyeit és visszaállítjuk a bizalmat a közintézményekben."

A miniszterelnök „utolsó lehetőségnek” minősítette a vészhelyzeti törvény alkalmazását.

Trudeau kijelentette a rendőrség "több eszközt" fog kapni a tüntetők bebörtönzésére vagy megbírságolására, valamint a kritikus fontosságú infrastruktúra védelmére.

Kritikusai megjegyezték, 2021-ben még egy hasonló indiai tiltakozás kapcsán ígéretet tett arra, hogy "Kanada mindig ott lesz, hogy megvédje a békés tiltakozás jogát."

Chrystia Freeland Kanada pénzügyminisztere a hétfői sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a vészhelyzetre való tekintettel a bankok bírósági végzés nélkül lefagyaszthatják a tiltakozásokkal kapcsolatban álló személyek személyes számláit.

„Kanadában a bankok és más pénzintézetek jogosultak

átmenetileg beszüntetni a pénzügyi szolgáltatások nyújtását,

ha az intézmény azt gyanítja, hogy egy számlát az illegális blokádok … elősegítésére használnak fel. Ez a személyes és a vállalati számlákra egyaránt vonatkozik” – szögezte le.

A csoportos finanszírozási platformok, amelyeket a tiltakozók hetek óta tartó demonstrációik fenntartására használtak, a „kanadai pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok” hatálya alá esnének – tette hozzá Freeland.

„A demonstrációban részt vevő személyek gépjárműbiztosítása is felfüggeszthető.”

A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy az erőfeszítés részeként kiterjesztik Kanada „terrorizmusfinanszírozási” szabályait a kriptovalutákra és a közösségi finanszírozási platformokra.

Az 1988-ban elfogadott vészhelyzeti törvényt csak olyan "sürgős és kritikus helyzetben" használhatják, amely "komolyan veszélyezteti a kanadaiak életét, egészségét vagy biztonságát". A törvényes tiltakozások nem ebbe a kategóriába tartoznak, mutattak rá Trudeau kritikusai.
David Lametti kanadai igazságügy-miniszter hétfői beszédében azonban úgy érvelt, hogy ezek a feltételek teljesültek.

A Kanadai Polgári Szabadsájogok Egyesülete azonban arra figyelmeztetett, hogy a lépés "fenyegeti demokráciát és polgári szabadságjogokat".

(BBC/Hetek)