Ezt a vizsgálatot Nagy István agrárminiszter is megerősítette. További konkrét információt egyelőre nem tett közzé a kormány, de érthető módon sokakban felmerül a kérdés, hogy ha bebizonyosodna a szándékosság, akkor kinek állhatott érdekében a magyarországi és a felvidéki, szlovákai állatállomány megfertőzése?
A bioterrorizmus lehetőségéről az Állatorvosi Egyetem rektora, Sótonyi Péter is beszélt az Inforádiónak adott interjúban, ami még a mai miniszteri belejelentés előtt készült.
A professzor elmondta, hogy akár szándékosan, akár véletlenül nagyon könnyű továbbadni a vírust, és ha a járvány netán országos mérteket öltene, akkor a teljes magyarországi állatállományt fel kellene számolni, ami mérhetetlen gazdasági veszteséget jelentene.
A rektor felidézte a 2000-es évek elejének angliai példáját, amikor a covidhoz hasonló, sőt annál is szigorúbb karantén intézkedéseket léptettek életbe, és a településeket a katonaság bevetésével zárták le, hogy a vírus továbbadását korlátozzák.
Országos vészhelyzet esetén Magyarországon is hasonló intézkedésekkel kellene számolni,
amennyiben a vírus kitörne Győr-Sopron-Moson vármegye területéről.
Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint jelenleg szerencsére erről nincs szó, változatlanul négy telep érintett, ahol a mentesítési és fertőtlenítési munkák megfeszített erővel zajlanak – közölte a ragadós száj- és körömfájás vírussal kapcsolatban az Állategészségügyi Operatív Törzs ülése után Mosonmagyaróváron.
Nagy István a sajtótájékoztató elején kijelentette: „Kezdem a jó hírrel, nincs újabb megbetegedés. Tovább folytatódik a védekezés a ragadós száj- és körömfájás vírussal szemben. Ma is ülésezett az Állategészségügyi Operatív Törzs. Változatlanul négy telep érintett, ahol a mentesítési és fertőtlenítési munkák megfeszített erővel zajlanak. Darnózselin és Dunakilitin folyamatos az állatok felszámolása és ezen szarvasmarha-telepek mentesítése”.
Az agrárminiszter elárulta, a védekezésben továbbra is részt vesznek állategészségügyi szakemberek, rendőrök, a katasztrófavédelem munkatársai, és katonák. Összehangolt munka folyik, szombatra befejeződik az érintett telepek mentesítése. A négy telep tíz kilométeres körzetében, valamint országos viszonylatban is célzott intézkedések vannak érvényben, hogy a vírus továbbterjedésének minden esélyét lezárják.
Az elsődleges információk szerint nem zárható ki, hogy mesterségesen hozták létre a száj- és körömfájás vírust.
Ez bizony komoly kérdéseket vet fel – fogalmazott Nagy István, hozzátéve: szakembereket és laboratóriumokat kértek fel, hogy folytassanak vizsgálatokat a vírus eredetének feltárására. A mesterséges eredetről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt a csütörtöki Kormányinfón.
Az agrárminiszter mindenki megértését kérte, rendkívüli helyzettel állnak szemben, ami sokaknak okoz nehézségeket.
„Az állatokat nem jókedvünkből öljük le, hanem azért, hogy a vírust megállítsuk és az állományt megvédjük ettől a nagyon ragályos betegségtől. A védekezés szempontjából a lehető legalkalmasabb helyszín a bábolnai dögkút volt. Megértjük az ezzel szembeni tiltakozásokat, értjük, hogy senki nem örül annak, ha a települése mellett földelik el az állatokat, de olyan fertőtlenítési eljárások vannak, hogy ez senkire nem jelent veszélyt – hangsúlyozta a tárcavezető, fontosnak nevezve, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden szabályt. Vigyázni kell arra, hogy nehogy továbbvitelre kerüljön a vírus” – mondta Nagy István, aki az előírások közé sorolta, hogy csak az lépjen az állattartó telepre, akinek a jelenléte elengedhetetlen.
A további rendelkezések értelmében:
Nagy István leszögezte, a gazdák számíthatnak a kormány segítségére, a védekezéshez és az újrainduláshoz minden anyagi, valamint humánerőforrás szükséglet rendelkezésre áll. A kártalanításról hamarosan megjelenik egy kormányrendelet. Az állami kártalanítási rendszer a gazdaságokat ért károkat jelentős mértékben fedezi, egyrészt a leölt állatok értéke megtérítésre kerül a tulajdonosoknak, másrészt az agrárkár enyhítési alap is rendelkezésre áll.
