A 73 éves Barnier az EU korábbi Brexit-főtárgyalója, aki 2016 és 2019 között a brit kormánnyal folytatott tárgyalásokat vezette. A jobboldali Köztársaságiak (LR) párt veteránja hosszú politikai karriert tudhat maga mögött, és számos vezető tisztséget töltött be Franciaországban és az EU-ban egyaránt.

Három évvel ezelőtt Barnier fel akarta venni Macron elnökkel a versenyt a francia elnökségért, mondván, hogy korlátozni és ellenőrzés alá akarja vonni a bevándorlást. Pártja végül nem választotta jelöltnek.

Barnier lesz Franciaország legidősebb miniszterelnöke az V. Köztársaság 1958-as megalakulása óta.

Ő követi Gabriel Attalt, Franciaország eddigi legfiatalabb miniszterelnökét, akit Macron elnök először 2024 elején nevezett ki miniszterelnöknek, és aki július óta ügyvivőként maradt a posztján.

A parlament jelenleg három blokkra oszlik: a baloldali koalíciós Új Népfrontra (NFP), Macron centrista csoportjára és a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésre, melyek egyike sem kíván senkivel szövetségre lépni, Barnier-nek viszont épp egy egységkormány kialakítása lenne a feladata, melyet a parlamentnek jóvá kell hagynia.

Macron miniszterelnök-választása máris elégedetlenséget váltott ki a baloldali Új Népi Front (NFP) színeiben, amely a legtöbb mandátumot szerezte meg a júliusi előrehozott választásokon.

Jean-Luc Mélenchon, a radikális LFI párt vezetője dühösen reagált. A választást "ellopták a franciáktól" - állította.

Nehezményezte, hogy a miniszterelnök „egy olyan párt tagjai közül kerül ki, amelyik az utolsó helyen végzett a választásokon”.

"Ez most lényegében egy Macron-Le Pen-kormány"

- mondta a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezetőjére utalva.

Mélenchon ezután arra szólította fel az embereket, hogy csatlakozzanak a Macron döntése ellen szombatra tervezett baloldali tiltakozáshoz.

(BBC/Hetek)